Juncker: Brüsszel jól, Budapest rosszul lépett járványügyben

Az EB korábbi, isiászban szenvedő elnöke, luxemburgi otthona kényelmében bírálta a magyar kormányt.

Fotó: Reuters

Luxemburg

Lakosok száma: 613 ezer

Fertőzöttek száma: 3281

Elhunytak száma: 66

Százezer lakosra jutó fertőzöttek száma: 535

Százezer lakosra jutó elhalálozások száma: 10,77

Magyarország

Lakosok száma: 9,773 millió

Fertőzöttek száma: 1410

Elhunytak száma: 109

Százezer lakosra jutó fertőzöttek száma: 1,15

Százezer lakosra jutó elhalálozások száma: 1,12

Luxemburgi otthonában tölti a járványidőszakot Jean-Claude Juncker, aki ezúttal is a brüsszeli Politico portálnak adott interjújában szólt oda az Orbán-kormánynak. Korábbi álláspontjait ismerve nem meglepetés, hogy az Európai Bizottság tavaly leköszönt elnöke is beállt a hazai koronavírus-törvényt bírálók sorába. A szerény eredményeket felmutató volt elnök erőteljes tájékozatlanságának adott hangot, amikor a következőket nyilatkozta. – Azt hittem, a magyar szabályozás életbe lépése után a tagállamok és a bizottság is nevén nevezik majd a problémát – fogalmazott, kritikával illetve utódját, Ursula von der Leyent, aki csak felületesen véleményezte a magyar szabályozást. Juncker egyúttal kiújuló Nyugat-Kelet ellentétről is beszélt, amelynek margóján szintén Magyarországot bírálta, mondván: az ország gyakorlatilag ésszerűtlenül, valamennyi zónán kívül mozog.

– Ráadásul most egy teljesen kéretlen Észak-Dél ellentéttel is szembesülünk. Mintha nem tanultunk volna semmit! – hangoztatta, arra buzdítva az EU vezetőit, hogy lépjenek a magyar kérdésben. – Ha a jogállamiságról beszélünk, nem maszatolhatjuk el a dolgokat, egyértelmű szavakra van szükség – mondta.

De nemcsak a magyar koronavírus-törvényt illetően, hanem az EU járványügyi intézkedéseinek kérdésében is erőteljesen csúsztat a volt EB-elnök. Az interjúban Juncker piros pontot is adott Von der Leyennek a járványügyi lépések miatt, szerinte ugyanis a brüsszeli bizottság relatíve gyorsan cselekedett. – Egy hónapon belül döntések születtek – érvelt, hozzátéve: ez az európai átlagnál jobb eredmény, így „olcsó húzás” Von der Leyent bírálni a válság közepette.

Az Eurócsoport múlt heti megállapodásával kapcsolatban a volt bizottsági elnök – maga is egykori Eurócsoport elnök – azt mondta: üdvözölendő, hogy végül sikerült megállapodni a mentőcsomagról, ám annak hatékonyságát, méretét csak később lehet megfelelően véleményezni. – A koronakötvények a mostani válságban biztosan nem jelentenének megfelelő választ, hiszen egy ilyen pénzügyi eszköz bevezetése több hónapos előkészítést igényel – fogalmazott, kijelentve: a közös adósságtörlesztés viszont egyáltalán nem őrült ötlet, 2010-ben ő maga is – az akkori olasz pénzügyminiszterrel karöltve – javaslatot tett az eurókötvényekre.

Rendkívül érdekes az is, amit a bizottság exelnöke mondott az online brüsszeli egyeztetésekről, ezek szerinte „nem ideálisak”, egy-egy sikeres ülés ugyanis szemkontaktust igényel. – Jó látni a többiek arcát, amíg valaki beszél. Máskülönben az ülés vezetőjeként fogalmad sem lesz róla, hogy milyenek lesznek a reakciók – vélekedett, hozzátéve: élőben félre is lehet hívni egy-egy országvezetőt vagy uniós biztost, négyszemközt egyeztetve az álláspontokról. – Persze most nincs más módszer, mint a videókonferencia – szögezte le a veterán Juncker, aki az átlátható, mindenki számára követhető ügymenet helyett – a jelek szerint – jobban preferálja a privát mutyikat.