Az új előírások mellett a 460 fős, nagyrészt videokonferencia formájában ülésező szejmben a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) 230 képviselője szavazott igennel, 226 ellenzéki képviselő ellenezte a tervezetet. Tartózkodott a szavazástól a PiS frakciójához tartozó Egyetértés (Porozumienie) kispárt két tagja, két frakciótag ellenszavazatot adott le.
A levélben szavazás, valamint a május 10-ei választási időpont betartása miatt lemondott hétfő délelőtt Jarosław Gowin lengyel kormányfőhelyettes, tudomány- és felsőoktatásügyi miniszter, jelezve egyúttal: a PiS tervezetét ő nem, de az Egyetértés képviselőinek többsége támogatni fogja.
A kormánypárti tervezet eredeti változatának napirendre tűzését az alsóház végül hétfő délben nem hagyta jóvá, mivel ugyanannyian támogatták, ahányan ellenezték ezt. A PiS-frakció egy-egy tagja ugyanis tartózkodó, illetve ellenszavazatot adott le.
A PiS a nap folyamán egy másik, a járvány miatt a választási időpont egyhetes elhalasztását lehetővé tevő, valamint a levélben szavazást szintén elrendelő tervezetet nyújtott be. Az alsóházban ebben a változatban megszavazott előírások most az ellenzéki többségű szenátus elé kerülnek. A felsőháznak 30 napon belül kell döntenie róluk, így a májusi választás – amennyiben az államfő is jóváhagyja ezt – az új szabályok szerint lenne lebonyolítható.
A parlamenti vita során az ellenzéki képviselők a járványhelyzetre és a választók biztonságára hivatkozva a választások elhalasztását követelték. Többen úgy látták: a választásokig még hátramaradt időben lehetetlen technikailag előkészíteni a Lengyelországban eddig csak szűkkörűen alkalmazott levélbeli szavazást. Hivatkoztak arra is, hogy a lengyel jog szerint a szavazás előtt fél évvel nem lehet módosítani a választási rendszeren.
A PiS képviselői szerint viszont az új előírások nem a választási rendszeren, hanem csak a szavazás technikai lebonyolításán változtatnak, a módosítás pedig nem fogja befolyásolni a választási eredményt. Ráadásul a járványhelyzetben a levélben szavazás biztonságos az állampolgárok egészségére nézve, és lehetővé teszi a választójog széleskörű gyakorlását – hangsúlyozták a kormánypárti képviselők.
A PiS elnöke, Jarosław Kaczyński már a múlt héten rámutatott: a választás elhalasztása jelen körülmények között az alkotmányos előírások egyértelmű megsértését jelentené.
A lengyel közszolgálati televízióban hétfőn közölt felmérés szerint a lengyelek 58,5 százaléka biztonságosnak tartja a levélben szavazást a járvány idején, 41,5 százalék ellenkező véleményen volt. A válaszadók 57,5 százaléka jelezte, hogy részt vesz az így lebonyolítandó választáson.
A lengyel államfőt közvetlenül választják. Amennyiben az első fordulóban a győztes jelölt nem kapja meg a szavazatok több mint felét, két héttel később második fordulót tartanak, amelyben a két legsikeresebb jelölt mérkőzik meg egymással. Eddigi felmérések szerint Andrzej Duda jelenlegi elnök egyértelműen a szavazás fő esélyese.
Romániában elhalasztják az önkormányzati választásokat
A bukaresti kabinet hétfő késő este véget ért ülésén elfogadott egy sürgősségi kormányrendeletet, amellyel meghosszabbította az év végéig az önkormányzati képviselők és polgármesterek június elején lejáró mandátumát.
Korábban az állandó választási hatóság javasolta a kormánynak, az államfőnek és a parlamentnek, hogy halasszák el a helyhatósági választásokat a rendkívüli közegészségügyi helyzet miatt. A voksolást eredetileg június végén tartották volna, de március 16. óta rendkívüli állapot van érvényben, amelyet jövő héten az államelnök meg fog hosszabbítani még egy hónappal.
A most elfogadott jogszabály szerint a választásokat mindenképpen meg kell tartani az idén, de a pontos időpontról később dönt a kormány. Ludovic Orban miniszterelnök pénteken azt mondta, a kormány azon gondolkozik, hogy szeptemberi időpontra írják ki a választást.
A hétfői kormányülésen a kabinet elfogadott egy 810 millió euró értékű intézkedéscsomagot is, amelynek költségeit európai uniós támogatásokból fogja lehívni. Ebből a keretből fogják kifizetni védőfelszerelések beszerzését 350 millió euró értékben, akárcsak 75 ezer egészségügyi dolgozó egyszeri plusz juttatását annak elismeréseként, hogy részt vesznek a koronavírus-járvány megfékezésében. A juttatás bruttó értéke 2500 lej (187 500 forint), amely járulékmentes, így csak a 10 százalékos jövedelemadót vonják le.
A 810 millió eurós pénzkeretből még a járvány idején idősek ellátásával foglalkozó szociális munkások szolgáltatását, valamint a karanténban levők testhigiéniai termékekkel való ellátást biztosítják.
