Szijjártó Péter: A tények soha nem érdekelték a bevándorláspárti politikusokat

Mi nem vagyunk hajlandók más szemüvegén keresztül nézni a világot, a döntéseink egyetlen mozgatórugója a nemzeti érdek — nyilatkozta lapunknak Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter az Egyesült Államokban aláírta a régen várt védelmi együttműködési megállapodást, amely új nyitányt jelenthet a kétoldalú viszonyban.

A külgazdasági és külügyminiszter szerint Közép-Európában erős az életösztön Fotó: Kurucz Árpád

– A megnövekedett ismertséget hogyan tudja kihasználni Magyarország, mondjuk a kereskedelmi vonalon?

– A számok nem hazudnak: 2014 óta Magyarországon minden évben jobb és jobb eredményeket érünk el az export és a beruházások területén is. Tavaly 98 nagyberuházás érkezett Magyarországra a beruházásösztönzési rendszeren keresztül, korábban soha nem sikerült ezt a szintet elérni. Ebből is látszik, hogy a vállalatvezetők személyes benyomások, tapasztalatok alapján hozzák meg a beruházási döntéseiket és nem újságcikkekre alapozva.

– Csakhogy ezek az emberek szinte kizárólag németek, és a régi terv arról szólt, hogy ne csak velük és ne csak az EU-val tudjunk kereskedni. Változott ez?

– A magyar export minden évben 5-8 százalékkal emelkedik, jelenleg az export és a GDP aránya 80 százalék felett van, ami azt mutatja, hogy egy nemzetközileg is versenyképes gazdasággal rendelkezünk. Exportteljesítményét tekintve Magyarország a 34. helyen szerepel a világranglistán, miközben lakosságszám-vonatkozásban a 88. helyen állunk. A legdinamikusabban fejlődő és innovatív ágazatokban, az autóiparban és a gyógyszeriparban bekerültünk a húsz legnagyobb exportőrország közé. Magyarország gazdasága mélyen integrált az Európai Unióba, ezért nem meglepő, hogy a kivitel 79 százaléka uniós tagállamokba megy. Emellett azonban fontos, hogy a világgazdaság növekedési tempóját diktáló Távol-Kelettel a lehető legszorosabb kapcsolatot tartsuk fenn. A Japánból, Dél-Koreából és Kínából érkező beruházások száma folyamatosan növekszik. A lényeg az, hogy a kereskedelem növekedésének dinamikája keleti és nyugati irányban is fennmaradjon.

– És a déli irány?

– Afrika ugyan a jövő kontinense, haszonnal kecsegtet a velük való együttműködés, de a kontinens inkább a nagy országok terepe. Kis országként fókuszáltnak kell lennünk: kiválasztani néhány országot és iparágat és azokra koncentrálni, mivel nincsenek elegendő erőforrásaink. Afrika esetében nagyon fontos, hogy a kontinens népességmegtartó ereje a népesség növekedésével arányosan növekedjen. Ha a szükséges fejlesztési projektek nem valósulnak meg az előttünk álló években, akkor azzal kell számolni, hogy újabb tízmilliók indulnak meg Európa felé. A brüsszeli megközelítés Afrikával szemben ugyanakkor bántóan leegyszerűsítő, úgy kezelik a kontinenst, mint ha minden ottani ország kizárólag abban lenne érdekelt, hogy polgárait Európába küldje. Ezzel szemben az igazság az, hogy számos afrikai ország meg akarja tartani a saját népességét, ehhez viszont támogatásra van szükségük. Brüsszelből nem azt kellene ösztönözni, hogy minél több ember jöjjön Európába, hanem abban kellene segíteni, hogy az afrikai országok meg tudják tartani a saját állampolgáraikat.

A külgazdasági és külügyminiszter szerint Közép-Európában erős az életösztön
Fotó: Kurucz Árpád

– A különböző államok befektetési módszere más és más, Kína esetében kérdéses, mi a terv és mi valósul meg. A Belgrád–Budapest vasútvonal el fog készülni?

– A Belgrád–Budapest vasútvonal felújítása fontos kérdés a magyar versenyképesség szempontjából, így meg fog valósulni. A kínai elnök az Egy övezet, egy út stratégia meghirdetésével Európa számára is új helyzetet teremtett. A stratégia egy globális hatásokkal járó kezdeményezés, amelynek a megfékezésére tett európai kísérletek a kínai gazdasági dinamika következtében nem járhatnak sikerrel. Nevetségesnek tartom, hogy az önmagukat szakértőnek nevező emberek azt állítják, hogy a kínai gazdasági növekedés megtorpant, hiszen a GDP növekedése 6 százalékos, míg a múlt évtizedben még 15 százalékos volt. Pedig nominálisan ez a 6 százalék több, mint az a 15 százalék volt évekkel ezelőtt. A 16 Magyarországon működő kínai nagyvállalat közül 11 úgy jött létre, hogy a kínaiak a világpiacon megvettek egy nyugati céget, amelynek az itteni leányvállalata kínai lett. A kínai termékek vagy szárazföldön, vagy tengeri úton érkeznek Európába, az egyik logisztikai központjuk pedig Pireusz kikötője. A Belgrád és Budapest közötti vasútvonal felújításával mi leszünk a kikötő és Nyugat-Európa közötti legversenyképesebb útvonal, és ez tovább növeli Magyarország jelentőségét.

– Min alapul az európai félelem a kínai befektetésektől?

– Ez képmutatás. Kína és az Európai Unió kereskedelmi forgalma tavaly 604 milliárd eurót tett ki és ez az összeg minden évben növekszik. Kína első számú kereskedelmi partnere az EU-ban Németország, a második Hollandia, a harmadik pedig Nagy-Britannia. Magyarország 1,3 százalékot tudhat magáénak az EU és Kína közötti kereskedelmi forgalomból, a 16+1-es együttműködésben részt vevő 11 uniós tagállam pedig összesen 9,9 százalékkal részesedik ebből. A nyugat-európaiak Huaweire vonatkozó félelmével kapcsolatban pedig érdemes felidézni, hogy Magyarországon a Huaweinek két nagy szerződése van, amely alapján a kínai cég távközlési infrastruktúrát épít, az egyiket a Deutsche Telekom kötötte a Huaweijel, a másikat a Vodafone. A világ legnagyobb német és legnagyobb brit mobilszolgáltatójának köszönhetően van jelen tehát Magyarországon a Huawei 5G-fejlesztőként.

– Innen majdnem rá is látni a Hua­wei irodájára, de a Tata indiai óriás­cég is Budapesten működteti a regionális központját. Miközben az Új selyemút koncepció kimondatlanul mégis arról szól, hogy Kína Indiát meg akarja kerülni.

– A Tata folyamatosan bővíti az itteni jelenlétét, ahogy más indiai cégek is fejlesztenek Magyarországon. De nem hiszem, hogy nekünk közünk volna ahhoz, hogy a kereskedelmi partnerünk milyen viszonyban áll egy másik országgal. Mi sem kérjük számon partnereink kereskedelmi viszonyait és el­várjuk, hogy tőlünk se kérdezzék meg.

– Pedig megkérdezik.

– Mi pedig a szuverenitásunkra hivatkozunk, és tisztelettel arra kérjük partnereinket, ne tegyék fel ezeket a kérdéseket, mert mi nem vagyunk hajlandók más szemüvegén keresztül nézni a világot, a döntéseink egyetlen mozgatórugója a nemzeti érdek. A történelem során volt már olyan, hogy minket, magyarokat saját magunktól próbáltak megvédeni, de nem úgy emlékszünk vissza azokra az időkre, mint Magyarország történelmének legvidámabb időszakaira.

– Arra gondol, ha Orbán Viktor találkozik Vlagyimir Putyinnal, akkor a magyar kormányfő vazallus, ha Angela Merkel német kancellár fogadja az orosz elnököt, a sajtó partnerként, alkalmasint kritikusként említi?

– Az Oroszországgal kapcsolatos viszonyokban is az látszik, hogy a nagy államok úgy gondolják, nekik többet szabad, mint a kisebb országoknak. Miközben a felszín felett látványosan kritizálják az oroszokat, a felszín alatt rendszeresen sok milliárd eurós üzleteket kötnek velük. Ma az európai történelem egyik legnagyobb energetikai beruházását, az Északi Áramlat 2 építését a Gazprom a legnagyobb nyugat-európai vállalatokkal közösen hajtja végre. A nyugat-európaiak energiabiztonsága az oroszokkal történő megegyezés alapján javul, míg a mi térségünkben kérdéses, hogy a gázbeszerzés vonatkozásában mikor válik valósággá a diverzifikáció. A Déli Áramlatot az Európai Bizottság ellehetetlenítette. A különbség a két projekt között csak annyi, hogy a Déli Áramlat kiépítésében kis, közép-európai államok energiacégei vettek volna részt, az Északi Áramlat 2-ben pedig Nyugat-Európa legnagyobb vállalatai érdekeltek. Nincs azzal baj, hogy az oroszok megállapodásokat kötnek nyugati cégekkel, viszont azt nem értem, miért kell a közép-európai országokat ellehetetleníteni és alaptalan vádakkal illetni. A tavalyi szentpétervári energiacsúcs sztárvendége nem Orbán Viktor volt, hanem Emmanuel Macron francia elnök, és az Orosz energiahét elnöki plenáris ülésén se az MVM képviselői ültek Putyin elnök mellett a színpadon, hanem a Total, a Shell, az ENI és a Fortum vezetői.

– Optimista mindennek fényében az Európai Unió jövőjét illetően?

– A május 26-i európai parlamenti választás sorsdöntő lesz. Az emberek a migráció ügyében fognak irányt mutatni, eldől, hogy a bevándorláspárti vagy a bevándorlásellenes erők lesznek-e többségben. Ma az Európai Parlament és az Európai Bizottság vezetői is szélsőségesen elfogultak a migráció ügyében, ezen változtathatnak az euró­pai emberek a választáson.