Soros embere elnök lett az Emberi Jogok Európai Bíróságában

A Valeurs actuelles francia hetilap korábbi tényfeltáró cikkére mintegy válaszlépésként az Emberi Európai Jogok Bírósága (EJEB) egyik szekciójának elnökévé választotta az egyértelműen Soros Györgyhöz köthető Yonko Grozev bolgár bírót, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése intézkedést kér az ügyben a Miniszteri Bizottságtól – írja a V4NA Hírügynökség.

Berlin, 2017. június 8. Soros György magyar származású amerikai üzletember, a New York-i Soros Fund Management befektetési társaság elnöke az Európai Roma Mûvészeti és Kulturális Intézet megalapításának alkalmából rendezett berlini ünnepségen 2017. június 8-án. (MTI/EPA/Clemens Bilan) Fotó: CLEMENS BILAN

Újabb bizonyítást nyert az amerikai milliárdos spekuláns, Soros György befolyása és hatalma a legfőbb európai bíróság, az Emberi Európai Jogok Bíróságának (EJEB) berkein belül, ugyanis szekció elnökké választották az egyik, bizonyíthatóan Soros Györgyhöz köthető bírát.

A Valeurs actuelles francia hetilap még februárban közölt egy tényfeltáró cikket, melyben Grégor Puppinck-nak, az European Centre for Law and Justice (ECLJ) civil szervezet vezetőjének kutatása alapján részletesen leírták, hogy Soros György és a hozzá köthető civil szervezetek miként szivárogtak be az EJEB-be. Puppinck kiderítette, hogy az EJEB bíráiból 18-an bizonyíthatóan közvetlen kapcsolatban álltak Soros-féle szervezetekkel, ami igencsak megkérdőjelezi a bíróság függetlenségét és pártatlan ítéleteit. Ez olyan jogi összeférhetetlenség, amely Európa-szerte nagy felháborodást váltott ki, erre fel most azt a Yonko Grozev-et tették meg a testület egyik szekciójának elnökévé, aki korábban a Soroshoz köthető European Rights Centre munkatársa és a szófiai Nyílt Társadalom Intézet felügyelőbizottságának tagja volt.

A bolgár bíró azt a Pussy Riot nevű orosz punk együttest, feminista csoportot védte, akik 2012. február 21-én a moszkvai Megváltó Krisztus-székesegyház előtt egy performansz keretében előadták a „Szűzanya, zavard el Putyint!” című dalt.

Az előadás, illetve az arról készült felvételek rendkívül nagy sajtóvisszhangot kaptak, a csoport három tagját a helyszínen letartóztatták huliganizmus és vallási gyűlölet szítása miatt. Őket védte tehát Grozev, akit 2014-ben kineveztek a strasbourgi bíróság bírájává, ezt követően pedig a bíróság a feministák javára döntött Oroszországgal szemben.

Yonko Grozev 2014-es strasbourgi kinevezése sokakat meglepett, mivel a kinevezéséről döntő bolgár bizottság három tagja korábban munkatársa volt Grozevnek Soros egyik civil szervezetében, de az eljárás szabálytalansága miatt benyújtott panaszt az Európa Tanács elutasította. Az már csak hab a tortán, hogy Grozevet úgy nevezték ki az EJEB egyik bírájává, hogy semmilyen bírói tapasztalattal nem rendelkezett. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az EJEB tagjaként több olyan ügyben is bíróként vett részt, amelyekben még korábban ügyvédként szerepelt, egyébként zömében valamely Soros-NGO-hoz kapcsolódó ügyről volt szó. Márpedig az ilyen magatartás egy bíró esetében alapvető etikai kötelezettségeinek súlyos megsértését jelenti, amely miatt az illetőt bármely jogállamban súlyos fegyelmi eljárás alá vonnák. A Grozev által vezetendő szekció kilenc bírájából négyen a 18 Soros-közeli bírák közül valók, ez további bizonyíték a Soros-hálózat befolyására a legfőbb európai igazságügyi szerv, az EJEB berkein belül, írja a Valeurs actuelles francia hetilap.

Az egyetlen testület, amely az EJEB döntéseinek végrehajtását felügyeli, az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága, amely a tagállamok külügyminisztereiből, vagy azok Strasbourgban tartózkodó állandó diplomáciai képviselőiből áll. A Miniszteri Bizottságot épp a minap szólította fel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése, hogy határozza meg, milyen intézkedéseket szándékozik tenni az Emberi Jogok Európai Bírósága integritásának helyreállítása érdekében. Ennek megfelelően a téma szerepel a Miniszteri Bizottság napirendjén, amelyre mindenképp reagálnia kell. Mivel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése felel az EJEB bíráinak végső megválasztásáért, az integritás helyreállításának kérdését nem kerülheti meg, ráadásul az EU képviselői is rákérdezhetnek a témára, ily módon pedig lehetővé válna egy parlamenti vizsgálat megindítása annak érdekében, hogy elfogadják a szükséges intézkedéseket, amelyek biztosítanák az EJEB bíráinak pártatlanságát. Ennek érdekében a Grégor Puppinck által vezetett ECLJ azt javasolja, hogy az EJEB saját magára is alkalmazza azokat a szabályokat, amelyeket a nemzeti bíróságokon megkövetel. Hogy ezt elérje, az ECLJ petíció keretében egy javaslatot fog benyújtani a Parlamenti Közgyűlés Elnökségéhez, amely lehetővé tenné bárki számára, hogy egy téma napirendre vételét kérje – írja cikkében a V4NA Hírügynökség.