időjárás 1°C Ambrus 2022. december 7.
logo

A szankciók miatt ki kell vezetni a benzinárstopot

Keresd a női mosolyt!

Pataki Tamás
2019.02.20. 12:29
Keresd a női mosolyt!

Miénk-e az egyetlen Leonardo da Vinci-szobor ( a budapesti lovas) vagy sem? Nemrég az egész magyar sajtót bejárta a hír, miszerint egy olasz művészettörténész a Mona Lisa mosolyára hivatkozva azt állítja, hogy a londoni Victoria & Albert Múzeumban őrzött, Szűz Máriát a nevető Jézussal ábrázoló szobor valójában Leonardo da Vinci munkája — és nem Antonio Rossellino XV. századi mesteré, mint eddig hitték. A szenzációhajhász bejelentés mögött viszont nincs semmi érdekes Kárpáti Zoltán művészettörténész szerint.

Talán az a legárulkodóbb, hogy a Szűz Máriát a nevető Jézussal ábrázoló terrakottaszobrot márciusban fogják kiállítani Firenzében, egy retrospektív kiállításon, amelyet a Strozzi-palotában rendeznek Leonardo mesterének, Andrea del Verrocchiónak szentelve. A kiállítás kurátora az a Francesco Caglioti művészettörténész, aki egy olasz napilapnak nyilatkozva mondta el a nagy bejelentést. Ez lényegében nem másról, mint a kiállítás promóciójáról szól, ugyanis az említett szobrot már több mint száz éve próbálják több-kevesebb sikerrel Leonardo da Vincinek tulajdonítani.

– Szakmailag semmi újdonság nincs ebben, régóta ismerik ezt a műalkotást, és épp a szobrot őrző múzeum kollégái nem osztják ezt a véleményt. Az olaszok szeretik annak gondolni, a britek és amerikaiak nem igazán fogadják el – mondta kérdésünkre Kárpáti Zoltán művészettörténész, a Leonardo da Vinci és a budapesti lovas című kiállítás kurátora. A kérdés éppúgy eldönthetetlen, akár a Szépművészeti Múzeumban őrzött lovas kisbronz szerzősége, amelyet szintén Leonardónak tulajdonítanak.

Francesco Caglioti egyik fő érve az volt, hogy a szobron Mária mosolya Mona Lisáéhoz hasonlít, és bár a művészettörténetet a szubjektív megfigyelések és összehasonlítások viszik előre, érvei már csak azért is agyaglábakon állnak, mivel a híressé vált mosolyt Leonardo a mesterétől, Verrocchió­tól vette át.

A budapesti lovasról tíz éve derült ki, hogy nem XIX. századi másolat
Fotó: Szépművészeti Múzeum

– A művészettörténetben nincsenek végleges válaszok. Verrocchio egy nagyon fontos művész, Leonardo sok mindent tőle vett át, köztük ezt a mosolyt is. Az már más kérdés, hogy az ő művei által vált világszerte ismertté – fejtette ki Kárpáti Zoltán. A szakértő szerint jelenleg éppen Cambridge-ben merült fel egy hasonló ügy, ott Michelangelónak szeretnének tulajdonítani egy műalkotást. A szakma egyik része mindig nyitott a hasonló bejelentésekre, a másik része viszont elutasító. Ezekkel a múzeumok járnak jól, mivel nekik mindig jó reklám, ha vannak ilyen nagy neveik, még ha a szerzőségüket nem is lehet teljesen mértékben megállapítani. És persze a személyes ambíciókat is figyelembe kell venni hasonló ügyekben.

Leonardo da Vincinek egyetlen szobrát sem ismerjük, bár számtalan dokumentum utal arra, hogy a reneszánsz mester készített szobrokat. Sokat próbálnak neki tulajdonítani, de mivel lehetetlen pontosan megállapítani a műtárgyak származási helyét és korát, ezért nem is lehet végleg eldönteni az ilyen kérdéseket. A „budapesti lovasról” a 2009-es, egyesült államokbeli röntgenvizsgálatakor derült ki, hogy a bronz kisplasztika valóban Leonardo-korabeli műalkotás, és nem XIX. századi másolat, mint azt sokan állították.

– A budapesti lovas szobrot ismerték korábban is, és jó volt a megítélése a nemzetközi művészettörténetben. Eddig is sokan kölcsönözték, folyamatosan várólistákon van, és előfordul, hogy el kell utasítanunk a kérelmeket. Bár ez nem verseny, de ennek a ténye igenis sokatmondó – véli Kárpáti Zoltán, aki szerint az olasz művészettörténész bejelentése semmivel sem befolyásolja a Szépművészeti Múzeumban őrzött lovas kisbronz megítélését. Azt ugyanis – a washingtoni vizsgálatok óta – sokkal előkelőbb helyen tartják számon a Leonardónak tulajdonított szobrok sorában.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.