Megnyílt a 27. Szent István Könyvhét Budapesten

Megnyílt a 27. Szent István Könyvhét hétfőn Budapesten. A hagyományosan a megnyitón átadott Stephanus-díjakat idén Szelestei Nagy László irodalomtudós és Robert Sarah guineai bíboros nyerte el.

A Szent István Könyvhéten idén 29 keresztény szellemiségű magyarországi és határon túli magyar kiadó csaknem hétezer kiadvánnyal, köztük 50 újdonsággal várja a közönséget május 18-ig a Ferenciek terén.

A seregszemlét Erdő Péter bíboros nyitotta meg. A prímás, esztergom-budapesti érsek kiemelte: tartalmi szépség és gazdagság jellemzi a spiritualitással, az egyházi atyákkal, a modern lelkipásztori témákkal, a szent tudományokkal foglalkozó új köteteket, valamint a világi irodalom, a költészet és próza területén megjelent kiadványokat is.

Az aggodalom, amely a könyvkiadás útját kíséri az elmúlt években, úgy látszik nem teljesen indokolt, hiszen újra és újra jelennek meg fontos könyvek, amelyeket újra és újra érdeklődéssel vesznek kezükbe az emberek – mondta Erdő Péter.

Spányi Antal, a Stephanus Alapítvány elnöke az eseményen hangsúlyozta: a teológiai és irodalmi kategóriában odaítélt Stephanus-díjat 1993 óta 54 szerző nyerte el, akik magyar nyelven megjelent műveikben az egyetemes keresztény-európai kultúra értékeit közvetítik.

Az elismerést a teológiai kategóriában Robert Sarah bíboros kapta, aki várhatóan egy későbbi időpontban veszi át személyesen a díjat.

Robert Sarah 1945-ben született Ourousban, az afrikai Guinea egyik legkisebb falujában, animista törzsi családban. 1978-ban nevezték ki püspökké, 2010-ben bíboros lett. 2014-ben Ferenc pápa az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció prefektusává nevezte ki – idézte fel a bíborost méltató Pápai Lajos nyugalmazott győri megyéspüspök.

Hangsúlyozta: Robert Sarah elsősorban az imádság és a csend embere. Átélte országa gyarmatosítás alóli felszabadulását és a marxista diktatúra pusztítását. Keményen bírálta a nyugati világ politikáját, a volt gyarmatokat továbbra is kiszolgáltatottságban tartó kapitalizmus világrendjét, és a „relativitás diktatúráját” is, amely Isten nélküli világot akar építeni.

Bátran felemelte a szavát az egyházon belüli relativista nézetekkel szemben, és tisztán látta az iszlám radikalizmus, az ellenőrizetlen bevándorlás veszélyeit is – tette hozzá.

Az irodalom kategóriában Szelestei Nagy László vehette át hétfőn a Stephanus-díjat. Madas Edit irodalomtudós, akadémikus méltatásában kiemelte: Szelestei Nagy László mögött rendkívül gazdag, a katolicizmus iránt nyíltan elkötelezett tudományos pálya áll. Több mint 20 évet dolgozott az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen (PPKE), ahol 2006 és 2009 között dékán is volt.

Legfőbb kutatási területe a 16-18. századi magyarországi irodalom és lelkiségtörténet, 20 könyve és mintegy 200 tanulmánya jelent meg – fűzte hozzá.