Egy túl kései találkozás

Mindenről, ami a hitelességhez kell, Molnár Piroska és Jordán Tamás gondoskodik és persze a rendező, Sándor Pál a Rózsavölgyi Szalonban a nyáron többször is látható előadásban.

B. Orbán Emese
2019. 06. 05. 7:04
Amint fokozatosan lefoszlik sorsukról a titok, úgy kerülnek egyre közelebb egymáshoz Fotó: Teknős Miklós
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mindannyian éreztük, néhányan biztos mondtuk is már, hogy „Milyen kár, hogy ilyen későn találkoztunk!”. Alekszej Nyikolajevics Arbuzov Kései találkozás című darabjában ez a mondat nem hangzik el, és bennünk, nézőkben tulajdonképpen nem is így fogalmazódik meg a sajnálkozás, inkább úgy érezzük, hogy milyen jó, hogy az egymás előtt oly nehezen megnyíló, két magányos ember találkozott. Bár titkon drukkolunk, mégis megrázkódtatás nélkül beletörődünk, hogy az egymásra találás nem szól a hátralévő életükre, csupán egy szép emlék marad, amiről lehet nosztalgiázni.

Azzal, hogy nincs a szó szoros értelmében vett happy end, lesz igazán hiteles a darab. Minden más egyébről, ami a hitelességhez kell, Molnár Piroska és Jordán Tamás gondoskodik és persze a rendező, Sándor Pál a Rózsavölgyi Szalonban a nyáron többször is látható előadásban.

Amint fokozatosan lefoszlik sorsukról a titok, úgy kerülnek egyre közelebb egymáshoz
Fotó: Teknős Miklós

A romantikus vígjátékként aposztrofált, szerintem inkább – ha van ilyen – a szelíd dráma kategóriába sorolható történet egy tengerparti gyógyszállóban és környékén játszódik, itt bosszantja fel renitens viselkedésével a kissé morózus főorvost az idős beutalt: éjszakánként verseket szaval, énekel, sőt mezítláb kimászik az ablakon, csatangol a tengerparton és óramű-pontossággal eteti a sirályokat.

Az egymással eleinte meglehetősen ellenséges orvos és páciense között lassan törik meg a jég. A néző érzi – ami később be is bizonyosodik –, hogy bár nehezen vallják be, mindketten magányosak és hatalmas veszteségeket, családi tragé­diákat cipelnek évtizedek óta. Egymásnak ugyan nem hazudnak, csak éppen kerülik a fájó igazságot, és amint fokozatosan lefoszlik sorsukról a titok, úgy kerülnek egymáshoz egyre közelebb. Érdekes módon a lassabban felengedő férfi az, aki az örökre együtt maradást ugyan nem, de a beutaló esetleges meghosszabbítását forszírozza, a nő viszont meghozza a végleges döntést. A taxi megérkezik, hogy kivigye az állomásra, marad a szép emlék és az emberi méltóság. Túl kései volt a találkozás.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.