Kastély, ahová Karády csábít – képgalériával

A kommunisták szanatóriumként használták, azelőtt egyike volt a Horthy-kor két luxuskastélyszállójának, de reneszánsz múzeumnak is beillik a füzérradványi Károlyi-kastély. A Nemzeti kastély- és várprogram részeként megújuló kastélyt jövő év közepén nyitják meg a látogatók előtt.

Firenzei Herkules: reneszánsz kori kandallók, ajtókeretek díszítik a szobákat Fotó: Mirkó István

Nagyjából minden magyar kastélyról el lehetne mondani, hogy a maga módján egyedi és Kárpát-medence-szerte is párját ritkítja. De mondjanak még egy olyat, amelyben kísérteties éjszakákon Karády Katalin, a magyar femme fatale énekelt, zongorázott és egy tanácselnök fejét próbálta elcsavarni. Vagy olyat, amelyben megszállt Lord Rothermere angol sajtómágnás, a magyar revíziós törekvések egyik legbefolyásosabb nyugati támogatója, amelyben visszatérő vendég volt Horthy Miklós, Bethlen István és Kállay Miklós miniszterelnök is. Abban a kastélyban, amelyben a „szatmári íróasztalt” is őrzik; bizonyára azt, amelyen Károlyi Sándor a magyar rendek képviseletében aláírta a szatmári békét, és ezzel 1711-ben véget ért a Rákóczi-szabadságharc.

Már ebből a pár történelmi adatból is kitűnik, hogy a füzérradványi Károlyi-kastély olyan, mint egy történelmi matrjoskababa: ahogy bontogatjuk, egyre érdekesebb történeteket, személyeket vagy tárgyakat találunk a múltjában.

A GRÓF HóBORTJA

Füzérradvány Sátoraljaújhelytől északra, a Zempléni-hegység csücskében található. A várostól Széphalom felé kell letérni, majd Pálházáról újra északi irányba kanyarodni. A már hegyvidékinek tűnő tájban szinte érezzük, hogy a kastélynak gyönyörű, lankás kertje lehet, és megérkezésünkkor nem csalódunk: parkját a híres versailles-i kertészprofesszor, Edouard André tervezte. Az utóbbi években a hatalmas kastélykertet rendbe tették, és noha az épületet a felújítás miatt még nem lehet meglátogatni, kertje önmagában is megér egy misét. Órákon át bolyonghatnánk benne, de képzeletünket inkább a sárga, vékony, nyolcszögletű torony csigázza fel. A historizáló stílusú főúri kastély közepén kiemelkedő tornyát maga Károlyi Ede gróf, a kastély építtetője tervezte. Ybl Miklós feljegyzése szerint családtagjai állandóan gúnyolták Edét, amiért folyton beleszólt a tervezésbe, a tornyát pedig különös hóbortjának tekintették. Gúnyolhatták, de ha felmászunk a toronyba – mely különben egy több mint százéves zászlófelvonó faszerkezetet is magában rejt, ezzel húzták fel, majd engedték le a Károlyiak zászlaját – pazar kilátás nyílik az egész Zempléni-hegységre.

Firenzei Herkules: reneszánsz kori kandallók, ajtókeretek díszítik a szobákat
Fotó: Mirkó István

Persze az igazi építőmester az 1860-as években maga Ybl volt, az általa tervezett jellegzetes, árkádos, könnyed architektúrájú neoreneszánsz ablaksorok mindmáig meghatározzák a kastély homlokzatát.

Történelmi elfekvő

Nem is olyan régen még vörös csillag pöffeszkedett a tornyán, a szocializmusban ugyanis szanatórium volt Magyarország egyik legnagyobb kastélya. A második világháború végén a kastélyt annak rendje és módja szerint kirabolták, berendezésének nagy része eltűnt. Noha már 1945-ben államosították, rövid időre Károlyi István gróf – a háború idején tanúsított érdemei miatt – visszakapta azt. Persze csak két évre. Abban az időben még szállodaként üzemeltette, de a Horthy-kor társadalmi krémje helyett akkor már magyar iparosok voltak a vendégei. Szerencsére a bútorzat legértékesebb darabjai a sárospataki várban berendezett múzeum gyűjteményébe kerültek, ám rengeteg veszett oda az 1973-as selejtezéskor is.

– A Nemzeti kastélyprogramban 2,9 milliárd forint hazai és európai uniós támogatásból megújulnak a kastély falai, homlokzatai, tetőzete, és részben felújítjuk a déli szárny alatti pinceszintet. A Hubertus Teremben lesz – ugyanúgy mint egykor – a fogadótér. Megerősítjük a kilátótorony szerkezetét, és egy látványos „zöld terasz” is várja majd a vendégeket az emeleten – részletezte Virág Zsolt, a program miniszteri biztosa a renoválás terveit, amikor körbejártuk a helyszínt. És már a földszinten kiderült, hogyan válhat a kastély az itáliai reneszánsz zempléni múzeumává.

Zempléni Itália

A füzérradványi kastély ugyanis még elemeiben is egy történeti múzeum. A földszintjén sok szobában eredeti, reneszánsz kandallókat és mívesen faragott ajtókereteket találunk. Más magyar kastélyban ilyenre aligha lelhetünk, hisz ehhez igazi gyűjtői szenvedély és persze vagyon is kellett. Károlyi László gróf és felesége, Apponyi Franciska grófnő vagyonos, de régiségszerető is volt, ezért a múlt század elején nekiláttak átépíteni a kastély belsejét. A déli szárny földszintjén tekintélyes tereket hoztak létre, az udvari oldalon ebből az időszakból mindmáig megcsodálhatjuk a fekete-fehér-vörös márványfolyosót, mellette pedig a két, csavart vörös márványoszloppal díszített nagyszalont.

A házaspár csaknem húsz évig járta a bécsi és itáliai műkereskedéseket, hogy egy igazi reneszánsz otthont rendezzenek be Füzérradványban. Firenzében például Stefano Bardini műkereskedőtől vásároltak reneszánsz és késő reneszánsz műtárgyakat, amelyekkel múzeumszerű enteriőröket rendeztek be a kastélyban. A legnagyobb, az 1530-ból származó firenzei faragott, reneszánsz oszlopos kőkandalló a régi recepciós pult mögött áll – ám el volt takarva. Szerencsére a helyszínen volt Osgyányi Vilmos Munkácsy-díjas kőrestaurátor is, aki levette a védőréteget, és bemutatta nekünk az impozáns kandallót.

Károlyi Ede maga tervezte a nyolcszögletű tornyot
Fotó: Mirkó István

– A márványdombormű egy mitológiai jelenetet ábrázol, amelyen a gyermek Herkules a lófejű szörnyetegen lovagol. Ezt a felső elemet csak később illeszthették a firenzei kandallóra, ráadásul a dombormű fele hiányzott, ezt viszont mesterien kiegészítették a korabeli a régiségkereskedők – magyarázta a kőszobrász. Avatatlan szem aligha fedezné fel rajta a törésvonalakat: Herkules alsó teste még az eredeti, a feje viszont már nem az, és a szörnyeteg lófejeit is később pótolták. A kőrestaurátor azt is kiderítette, hogy az eredeti kandalló tömege sem volt akkora, mint amilyennek látszik: hátul új kőelemekkel bővítették ki, hogy tekintélyesebb legyen. A recepciós pult persze jóval később került a kandalló elé, amikor luxusszállóvá alakították át.

Lillafüred párja

A kastély mai szerkezete leginkább a luxusszálló korszakát őrizte meg, hiszen amikor hotellé változtatták, több termét kisebb szobává alakítottak át, az értékesebb tárgyakat pedig a múzeumnak nevezett földszinti részen vagy az emeleten helyezték el. A luxusszálló ötlete László fiától, István gróftól származott: a gróf Lehoczky György építészt kérte fel a tervek elkészítésére, és azt, hogy milyen lehetett itt megszállni a harmincas évek végén, leginkább a földszinti márványburkolatos, medencés fürdőszoba árulja el, amit most felújítanak – ezért csak korabeli fényképeken láthattuk régi pompájában. Ahogy szobáról szobára haladtunk a több mint 87 szobás épületben, Virág Zsolt elmondta, hogy olyan értékes berendezési és műtárgyakkal rendezik be újra a kastélyt, mint például az 1800-ból származó empire hárfa, amelyet Károlyi István francia dédapja hozott Martinique szigetéről, a karvalyos csillár vagy a XVII. századból származó reneszánsz utazóláda.

– Megtekinthetik majd az I. Rákóczi Ferencet, Bethlen Gábort és Károlyi Zsuzsannát ábrázoló egész alakos festményeket, de a kávézó vendégei az eredeti szarvasmintás csészék alapján formázott csészékben fogyaszthatják a kávét, amelyeket még a Károlyi családnak készített a tulajdonában lévő hollóházi porcelángyár. Olyan kuriózumok várják a látogatókat, mint a Marcom­phone, koffergramofon, vagy akár a szállodai cipőtisztító gép – részletezte a miniszteri biztos.

A szálloda 1938 májusában nyílt meg, de csak néhány évig, 1944-ig fogadta a vendégeket, ám e rövid idő alatt legalább annyira népszerűvé vált, mint a nem is olyan távoli Lillafüred Palotaszállója. A vendégek vadászhattak, kocsikázhattak, lovagolhattak, úszhattak a környéken, ám a kastély sajátos, titokzatos hangulatát Karády Katalinnak köszönheti, aki 1941-ben itt forgatta a Kísértés című filmjét. Ebben énekelte el többek között a Mindig az a perc… című népszerű dalát is. És ha már a filmről van szó, a füzérradványi kastély bizonyosan több száz kilométerről is vonzza majd a látogatókat a Nemzeti kastély- és várprogram nagyon eredeti ötlete miatt.

„Átlőtt szívű holttest”

Az egykori luxusszálló hangulatát megidéző termekbe a Kastély Noir című kiállítást rendezik be, mellyel játékosan mutatják be a kastély történetét a Kísértés című film sötét hangulatára alapozva.

– Egy bűnténnyel kezdődik majd a tárlatvezetés, melynek elején egy fiktív újságcikket olvashatnak a látogatók, amelynek címe: „Átlőtt szívű holttestet találtak a radványi kastélyban”. Mivel a bűntényt a kastélyszállóban követték el, ezért annak helyszíneit és szerep­lőit is megismerhetjük. A termekben innentől kezdve egy-egy karakter vezeti a látogatókat ugyanolyan narrációk­kal, mint amilyenekkel a film noir alkotásokban találkozhatunk – mondta Virág Zsolt. A karakterek között lesz recepciós, londiner, kertész, filmrendező, gróf, clepper boy, öltöztetőnő és sofőr is, akik másfél perces kisfilmben foglalják össze a saját, kastélyhoz fűződő történetüket, amely valós elemeket, tereket és tárgyakat is tartalmaz.