Történelmünk lenyomatai

— A Fiumei úti sírkert több mint temető, hitvallásunk Széchenyi István találó gondolata: „Ha tudni akarod, hogy egy nemzet mennyire becsüli a múltját, nézd meg a temetőit.” Az a célunk, hogy ne csak egy évben egyszer jöjjenek ide a gyászolók, hanem mint nemzeti emlékhelyet is látogassák, és a nálunk nyugvók életén keresztül ismerjék meg irodalmunk, történelmünk nagy korszakait — mondta lapunknak Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója. A múlt hét végén Magyar Örökség díjjal ismerték el a Fiumei úti sírkertet, amelyet az intézet működtet.

Az árkádsor északi részének teljes rekonstrukciója év végére készül el Fotó: Éberling András

A Fiumei úti sírkert nemzeti emlékhelyet 2016-ban vette vagyonkezelésbe a Nemzeti Örökség Intézete (Nöri), és aki járt ott, az emlékezhet arra, hogy azelőtt a legtöbb épület rossz esztétikai és műszaki állapotban volt, az árkádsor – a temető egyik legszebb építménye – pedig pusztult, porladozott. Az utóbbi években mindez látványosan megváltozott.

– Több épületet, építményt újítottunk fel; az árkádsor északi részének teljes rekonstrukciója év végére készül el, és természetesen tervben van a déli rész felújítása is. Tágas, 21. századhoz illő ügyfélfogadó teret is létrehoztunk, felújított temetőirodánkban pedig felkészült kollégák segítik a gyászolókat.

Az árkádsor északi részének teljes rekonstrukciója év végére készül el
Fotó: Éberling András

Az épületek mellett a zöldfelület is elhanyagolt volt, és fadoktorok segítségével mentjük meg a több száz éves fákat. Mindezeken túl sok sírkőről hiányoztak a bronz díszítőelemek, a terület nagyságához képest kevés őr volt, de mostanra lényegében megszűntek a lopások, és mivel sorompóval zártuk le a sírkertet, megszüntettük a sírkert P+R jellegét is – sorolja fel az utóbbi évek eredményeit Radnainé Fogarasi Katalin (képünkön), a Nöri főigazgatója.

A Fiumei úti sírkert több mint temető, ezért a főigazgató szerint egy olyan közösségi térnek kell lennie, amely a magyar nemzet történelmét, kultúráját, fejlődését meghatározó személyek munkásságát, életét ismerteti meg az ide látogatókkal, az itt található síremlékek, mauzóleumok, építmények, szobrok által.

Ezért számos kiadvánnyal, interaktív felülettel segítik a látogatókat, akik már a főbejáratnál kialakított infópontnál is feltehetik a kérdéseiket, ráadásul hat történész idegenvezetővel, díjmentesen kalauzolják végig a csoportokat a sírkertben, ahol mintegy harminc tematikus sétán is részt lehet venni.

Eddig egyetlen temetőt, a kolozsvári Házsongárdit tüntették ki Magyar Örökség díjjal 2004-ben. Ám az sem csak egyszerűen kegyeleti hely, hanem a nemzeti emlékezet szempontjából is fontos helyszín. Magyarországon csak a Fiumei úti sírkert nyerte el a kormánytól a nemzeti emlékhely státust, az előbb említett két jellegét pedig össze kell hangolni.

– Főigazgatóként mindig is úgy tartottam, hogy elsősorban a kegyeleti szempontok az irányadók, és ezek soha nem csorbulhatnak. Mivel azonban a Fiumei úti sírkert számos nemzeti nagyságunknak a nyughelye is, igény van arra, hogy akár magánszemélyként, akár rendkívüli iskolai tanórán ellátogathassanak ide. Mind a csoportos, mind pedig az egyéni látogatók száma folyamatosan nő.

A vezetett sétákon részt vevők tisztelik a kegyeleti céllal kilátogatók érzéseit, ráadásul a séták útvonalai kerülik azokat a helyeket, ahol temetés történik. A külföldi turisták száma is megnőtt az utóbbi időben, aminek örülünk, hiszen itt olyan lenyomatával találkozhatnak történelmünknek, olyan átfogó keresztmetszetét kapják, ami kevés nemzeti emlékhelyen valósul meg.

Ezenfelül a Fiumei úti sírkertben található műemlékek, szobrok, valamint az arborétum jellegű növénypark is olyan páratlan értéket képvisel, amelyet egy nemzetnek nemcsak lehetősége, de kötelessége is megőriznie és megmutatnia. Szeretnénk, hogy a sírkert úgy legyen oktatási és turisztikai célpont, mint Franciaországban a Père-Lachaise temető – mondta a főigazgató.

Nemrég bejárta a sajtót a hír, miszerint futópályát terveztek építeni a sírkertbe, ám a közfelháborodás ­miatt az intézet elállt az ötlettől. A főigazgató szerint félreértésről van szó.

– A Nöri soha nem tervezett és a jövőben sem valósít meg beruházást, nem épített és a jövőben sem fog építeni futópályát. Szándékunk pusztán az volt, hogy irányítótáblák segítségével a fal mellé, a temető szélére irányítsuk a futni szándékozókat – mondta Radnainé Fogarasi Katalin, aki emlékeztetett arra, hogy a kormány támogatásával, a forrásokhoz mérten folyamatosan újítanak fel objektumokat a sírkertben és a szomszédos Salgótarjáni utcai zsidó temetőben. A tervezett fejlesztések nemcsak a művészeti és építészeti értékű sírkövekre, sírokra, mauzóleumokra, hanem a növényvilágra is vonatkoznak.