Katarzisfilm az ősrajongóknak

Az El Camino: A Breaking Bad ­Movie című film olyan, akár egy jó, ritka bor, hisz csak az ínyencek értékelik igazán, vagy azok, akik a bor szerelmesei. Szóval a Jesse Pinkman (Aaron Paul) pokoljárásának utolsó stációjáról szóló film a Totál szívás-sorozat rajongóinak készült, és nincs is ezzel semmi gond. Ismerős arcok a hamisítatlan új-mexikói hangulatban és a főszereplő westernes fordulatú búcsúja. Ilyen volt a Totál szívás film.

A démonaival küszködő főszereplő, Aaron Paul játéka egy újabb Emmy-díjat érdemelne Fotó: Netflix

A film, amelynek világpremierje a Netflixen volt október 13-án, egy az egyben visszahozza a Totál szívás című sorozat hangulatát, képi és szimbolikus világát. Igaz, a spin-off filmeket nagyon el lehet rontani, hogyha kontár kezekbe kerülnek a jogok, de az El Caminót azért várta mindenki nyugodtan, mert a sorozat kitalálója, forgatókönyvírója, esetenkénti rendezője, Vince Gilligan készítette, egyáltalán nem rejtve véka alá, hogy a kemény magnak, az ősrajongóknak készül. És hogy lelőjük a poént: Walter ­White, a sorozat főszereplője visszatér a filmben, de azt, hogy életben maradt vagy csak emlékekben köszön vissza, kár volna elárulni.

A démonaival küszködő főszereplő, Aaron Paul játéka egy újabb Emmy-díjat érdemelne
Fotó: Netflix

Az El Camino: A Breaking Bad ­Movie tehát nem az újdonsült rajongóknak szól, és talán időpocsékolásnak érezhetik azok, akik csak a Netflix által készített negyedórás videót nézték meg, amelyben az eredeti, 2013-ban befejeződött Totál szívás-sorozat öt évadját summázták. A sorozat végén meghalt a középiskolai kémiatanárból drogbáróvá vált főszereplő, Walter White, a másik főszereplő, Jesse Pinkman pedig kiszabadult a neonácik fogságából, és az utolsó filmkockán látható, hogy egy Chevrolet El Camino kocsival belehajt az éjszakába, miközben felszabadultan üvölt. Ezzel véget is ér sorozatbeli története.

A film itt veszi fel a fonalat, tehát lényegében a sorozat egyenes folytatásának tekinthető. És persze mivel ­Vince Gilligan különösen szereti a jelképeket, a kocsimárka neve (amely spanyolul „az utat” jelenti) arról is szól, hogy a rendőrség által üldözött, több gyilkosságért, drogkereskedelemért és még ki tudja, miért üldözött főszereplőnek meg kell találnia a sajátját, hisz eddig mások irányították. Tehát Jessenek végig kell járnia ezt az utat, és még pár váratlan és veszélyes ellenséggel is le kell számolnia ahhoz, hogy eljusson a „végső határra”.

Ráadásul Jesse Pinkman múltjának fehér foltjai is eltűnnek, hisz a film során állandóan visszatérnek fogva tartása, megkínzása, lelki tortúrájának emlékképei, tehát a pokoljárás utolsó stációjának is beillik a film, amelynek a végén nem a paradicsom várja a főszereplőt, hanem a felejtés és az újrakezdés lehetősége. Mert amint az egyik emlékképben Mike, az egyik korábbi partnere mondja neki: „Újrakezdeni lehet, de semmit sem lehet jóvátenni.”

A történet feszes, a sorozat logikáját, képi világát hozza vissza, ám teljesen Jesse Pinkmanre fókuszálva; a mellékszereplők is csak akkor jelennek meg, ha kapcsolatba lépnek vele. Aaron Paul alakítása pedig megér egy újabb Emmy-díjat, a sorozat elején megismert izgága, piti bűnőzőallűrökkel ábrázolt kispályás drogdíler bűnbánó, megtört, nyugalomra vágyó férfivá érik, aki karakterének hírhedtté vált „bitch” káromkodását is már csak egy emlékképben süti el.

Albequerque, a kettétört telefonok, az illegális tevékenységet fedő alcégek ismerős világa újra izgalmasan van megrajzolva, és persze a sorozat rengeteg mellékszereplője is felbukkan a filmben. A másik legjobb alakítást Jesse egyik fogvatartója és kínzója, Todd (Jesse ­Plemons) nyújtja, aki a lelketlen gonosz olyan fokozatát adja elő meggyőzően, amilyen még Cormac ­McCarthy amerikai író erőszakos és brutális világában is feltűnő lenne.

Az pedig furcsa és szomorú egybeesés, hogy a világpremier napján, 78 éves korában meghalt Robert Forster színész, aki mélyen barázdált arcával és az illegális tevékenységet végző profik kimért, hideg stílusával a sorozat és a film egyik emlékezetes kulcsszereplője volt. (Ő többek között a Twin Peaks­ben és Tarantino Jackie Brown című filmjében is játszott.)

Kellett ez a film, hisz Walter ­White sorsa lezárult, a nézők és rajongók legnagyobb megelégedésére, és noha ­Jesse sorsa nyitott maradt, az El ­Camino megnézése után világossá vált, hogy a másik főszereplő is megérdemelt egy becsületes katarzist.

A jelképes keretekbe foglalt film és a rejtett motívumok Vince Gilligan mindenre kiterjedő figyelmét dicsérik, az egyik zárójelenet pedig igazi westernfilmhangulatot csempész minden idők leghírhedtebb drogtörténetének végébe.