Amilyen ételre a léleknek szüksége van

A Magyar Konyha szerkesztői a magazin novemberi számával együtt kiadnak egy Leveskönyvet is, amely 77 klasszikus, tápláló, egyszerű leves receptjét tartalmazza.

Lévai Anikó a gasztromagazin bemutatóján Forrás: Origo.hu

Minden nagy költő tudta, érezte azt, amit Weöres Sándor így fogalmazott meg; „olykor a legfizikaibb a legmetafizikaibb”. A megtestesülés a legnagyobb varázslat, és aki erre a szent csodára képes rámutatni az élet leghétköznapibb, legpuritánabb dolgaiban is, az akár olyan nagy magyar íróvá is válhat, mint Krúdy Gyula vagy olyan kiemelkedő rendezővé, mint Huszárik Zoltán, hogy Latinovits Zoltán örök érvényű művészi alakításáról már ne is beszéljünk. De miért nézzük meg újra és újra a Szindbádot, ha nem azokért a kövér, aranyló zsírcseppekért, amik a húsleves színén táncolnak andalító lassúsággal?

Számtalan híres mondás és irodalmi, történelmi értékű jelenet fűződik a leves tálalásához. Vinkó József, a Magyar Konyha főszerkesztője például Csokonait említi, aki a Dorottyában megírja, hogy, amikor a fogások közül a levest hozzák, még a legszószátyárabb kisasszony is elnémul egy pillanatra, mert a húsleves ősisége ámulatba ejti őt is. Többek között ezért döntöttek úgy a Magyar Konyha szerkesztői, hogy az eddigi, gazdag tapasztalatok alapján, a Magyar Konyha novemberi számával együtt kiadnak egy Leveskönyvet is, amely 77 klasszikus, tápláló, egyszerű leves receptjét tartalmazza némi levestörténettel és gasztrolegendáriummal.

Hogy miért tartom kiemelkedőnek a Magyar Konyha kiadványait, koncepcióját, arculatát? Pontosan azért, amit választott mottója is sugall: „Amitől a szellem is jóllakik!” Mert nem csupán receptötletekkel válaszol a családonként és háztartásonként minden bizonnyal leggyakrabban előforduló kérdéskörre úgy, mint a „Mit főzzek ma? Mi legyen a kaja?”, hanem ennél jóval többet adva, történelmi hagyományokat, érdekességeket, kulturális tudnivalókat és nem utolsósorban irodalmi utalásokat is társít a receptek mellé. „Az étkezés legfontosabb eleme a leves, ugyanis a leves ágyazza meg a következő ételnek a helyét” – emeli ki Lévai Anikó, a lap szerkesztőbizottságának elnöke Márai Sándort idézve: „a leves indította el a lélekben azt a komoly, emelkedett lelki folyamatot, amely feltétele volt annak, hogy az étkezés valóban meleg és igazi emberi ünnepséggé alakuljon át, s ne csak bendőtömés és táplálkozás legyen belőle”.

Lévai Anikó a gasztromagazin bemutatóján
Fotó: Origo.hu

A Magyar Konyha gasztropszichológussá lép elő, egy jó leves ugyanis valóban gyógyír, ezért jelentett a res­taurant szó eredetileg szíverősítő húslevest, amely a restaurer, azaz helyrehozni, gyógyítani szóból származik, de nem csupán a testnek kell a gyógyír, hanem azt is tudni kell mikor, milyen ételre van szüksége a léleknek a normális, harmonikus élethez. Hamvas Béla logikáját követve: „…nyugodtan lehetne szendvics- vagy desszertéletről beszélni. Az ilyen szendvics- vagy desszertételeken élő emberek a normalitást teljesen elvesztették. Bizonyos határokon túl ez már nem is élet, csak hisztéria… Az ember útban a normalitás felé az alapételeket keresi, józan és nyugodt táplálékot.”

Természetesen minden alkalomnak megvan a maga levese. Az étel tehát jó esetben szimbólum, még jobb esetben megtestesülés. A Nábelek Zsófia által kipróbált és egyszerűsített receptek pedig jó alapot jelentenek egy biztos kézzel történő háztartás- és életvezetéshez. Az időzítés pedig nem is lehetne jobb, legalább 77 borongós nap vár még ránk, hogy kipróbáljuk a 77 levesreceptet, de ha nem kínálkozik borongás a magyar kedélynek és gyomornak, akkor is találhatunk frissítő, könnyű eleganciájú levesnedűket a 77 klasszikus recept között.

Leveskönyv – A kőlevestől a bajai halászléig, Magyar Konyha, 2019. november.