Tisztújító közgyűlést tartott Magyar Írószövetség – Örökös Tagokat választottak

A Magyar Írószövetség közgyűlése 28 igen, és 13 tartózkodás mellett a Magyar Írószövetség elnökének választotta Erős Kingát.

2013 – A belső szobához, amely mások mellett Csoóri Sándor és Jánosi Zoltán esszéit, Nagy László és Jékely Zoltán poétikáját, valamint Szécsi Margit, Tormay Cécile, Szabó Magda prózai írásait és Nemes Nagy Ágnes gyermekverseit vizsgálta.

2013 – Másféle idő – versek Kubik Anna előadásában – hangoskönyv, tizenöt kortárs és klasszikus költőnő verseiből – válogatás, szerkesztés, rendezés, kiadás

2014 – „Föllapozzuk egymást a szótárban" (Ekler Andreával közösen), amely kortárs beszélgetéseket, mélyinterjúkat tartalmaz (Karátson Gábor, Deák László, Szakonyi Károly, Kovács István, Bodor Ádám, Vathy Zsuzsa stb. munkásságáról).

2019 – Szavakban lobog, amely tizenhárom magyar íróval tartalmaz beszélgetést 1956-ról

Az új elnökség tagjai: Ekler Andrea, Király Zoltán, Lőrincz P. Gabriella, Mezey Katalin, Rózsássy Barbara, Szentmártoni János

A közgyűlés kilenc örökös tagot választott, akik közül hárman posztumusz nyerték el a díjat.

Posztumusz Örökös Tagok

Dobozi Eszter

Dobozi Eszter költészetét és egész életművét épp úgy jellemzi a tisztán látók tömörsége, mint a kifinomult elegancia. Művészi-alkotói hozzáállásában semminemű mesterkéltségnek nem volt helye, csupán az igazmondás szentségének, s a mindenekfölött álló erkölcs megkérdőjelezhetetlenségének. Bár számos utat járt be, nagyon is egy irányba tartó költészet az övé, melyre nem jellemző a kísérletezők útkeresése és úttévesztése, hanem folytonos törekvés a hagyományok talaján való megújulásra, soha el nem hagyva az ösvényt. Mert jól tudta, költőnek lenni elsősorban: látásmód, életvitel, életút. Pedagógusi pályája épp úgy egész embert kívánt, mint alkotómunkája. Csak kevesekre jellemző emberfeletti fegyelmezettségnek, elszántságának köszönhetően tudott mindkét pályán maximálisan kiteljesedni.

Kodolányi János Kodolányi János a 20. század magyar prózairodalmának immár klasszikussá érett alkotója, egyik legjelentősebb, a világirodalom legnagyobbjaihoz mérhető regényírónk. Monumentális történelmi és társadalmi regényeit, valamint novelláit és kisregényeit egyaránt jellemzi a realizmus és a látomás, s egyfajta naturalista, sötét alaptónus, mindent átható komorság, ugyanakkor tényekre támaszkodó részletgazdagság és vonzódás az ősi mondavilág rejtelmeihez. Gazdag nyelvezete remekül szolgálta áradó, fordulatos történeteit, karakterei szemléletesek, mesterien megformáltak. Rajnai László szavaival: Kodolányi „mint minden nagy korforduló reprezentatív alkotója, a transzcendencia és a humánum koordinátáinak metszőpontjában áll. Más szóval […] birtokolja az örök tudás és a korszerű tudás leglényegesebb elemeit. Ismeri és érti a nagy törvényeket, meg tudja látni a korszerűben az örököt […] Minden fontos munkájában […] szimbolikus jelentőségű a hős jelképes vagy valóságos exodusa, kivonulása ebből a romlott világból egy tisztább, magasabbrendű világba, egy távoli, igazi hazába, az Ígéret Földjére.”

Kormos István

Kormos István költészetét a kezdetektől jellemezte a derű, a játékosság, a formakultúra gazdagsága, nem véletlen, hogy nemzedékek nőttek fel verses meséin. S bár nevét még manapság is számos olvasó főként gyermekirodalmi munkáival köti össze, életművének mélysége és gazdagsága mégis elsősorban az évtizedek folyamán kiteljesedő, a magyar néphagyományokból és a korabeli modern francia lírából egyaránt merítő költészetében mérhető. „Az ilyenre, mint én, valaha azt mondták: alanyi költő. Mivelhogy csak magamról írok, velem megtörtént dolgokat vagy magamra vonatkozó ábrándjaimat.” – vallotta önmagáról, nem alaptalanul, hiszen egész költészetét jellemezte a vallomásosság, az állandós számvetés önmagával és a világgal.

Örökös Tagok

Bogdán László Az 1970-es évektől napjainkig Bogdán László több mint 40 kötettel gazdagította irodalmunkat. A páratlan termékenységű író, költő, szerkesztő szerteágazó életművében visszatérő téma az egyéni és a kisebbségi létről való folytonos gondolkodás, az állandó szembenézés az értelmiség sorskérdéseivel. Míg költészetében a legkülönfélébb verstípusok ötvözetével alkot maradandót, melynek az iróniával is fűszerezett szerepjáték épp úgy része, mint a közvetlenségében megnyilvánuló lírai én, regényei főként a hetvenes-nyolcvanas évek romániai valóságát faggatják, az erdélyi lét örök kérdéseivel nézve farkasszemet.

Farkas Árpád

Farkas Árpád a legszűkszavúbb költőink egyike, akinek azonban minden lírai megnyilvánulásának súlya van. Nem ismeri a mellébeszélést, a sehová sem vezető költői üresjáratokat. Tollát a legszigorúbban vett moralitás vezeti, felelősségteljes írástudó ő, aki tudja, mit jelent az írott szó esetében a mérce és a mérték. Gyakorta fojtott feszültségtől terhes, másutt ünnepélyesen emelkedett hangú líra Farkas Árpádé, melynek kulcsszavai: emberség, tisztesség, helytállás. S elsősorban: a hűség önmagunkhoz, a mindenáron való megmaradás nemzeti összetartozásunkban.

Ferenczes István

Ferenczes István költészetének legsajátosabb vonása, hogy lírájában a régi paraszti kultúra öröksége, hagyományai és archaizáló nyelve keveredik a posztmodern költészet elemeivel. E kettő folytonos konfliktusából születik az a dinamika, amely páratlan, senkihez sem hasonlítható nyelvi erővel ruházza fel a költőt. Az 1970-es évek eleje óta sorjázó kötetei ugyanakkor arról is tanúbizonyságot tettek, hogy publicisztikai írásai, riportkötetei is megkerülhetetlenek, akárcsak vallomásos hangú esszéi. Legutóbb pedig egy monumentális regényt tett le az irodalom asztalára, amelyben mozgalmas, prózai vallomások és kordokumentumok keresztmetszetében századokra visszanyúló család- és falutörténeteken keresztül mutatja be a székelység évszázadainak viharos történetét.

Kiss Anna

Kiss Anna világ- és mítoszteremtő költő. Ahogy egész lényéből sugárzik a természetközeli ember harmóniája, úgy költészetét is át- meg átszövi a természetközeliség, épp úgy, mint a mitológiai elemek, a fantasztikum, a hiedelmek, a szürrealitás világa. Az a fajta költő, aki minden tapasztalást önmagán átszűrve fogalmaz újjá, amelyből, akárha kollektív tudatunk kivetítődése volna, megszületik saját, katartikus lírája. Életművében hangsúlyos szerepet kapnak ugyanakkor gyermekek számára íródott sokoldalú kötetei, melyek tagadhatatlanul a Weöres Sándor-i értékrendet viszik tovább, egyaránt szolgálva gyermek és felnőtt olvasók gazdagodását.

Kiss Benedek

Már saját hangját megtalált, érett költő volt Kiss Benedek, amikor 1969-ben egyszerre két reprezentatív antológiában, az Elérhetetlen föld és a Költők egymás közt című kötetekben debütálhatott. Az azóta eltelt öt évtized során kiegyensúlyozott, már a kezdetektől szerethető, a szó legnemesebb értelmében emberi költői hangja mind inkább elmélyült. Lírájában az életöröm és a melankólia megnyilvánulásai egyaránt lebegtetnek, a táj idilli szépségében való elégikus szemlélődés egyszerre testesít meg örömöt és bánatot. Életművének kiemelkedő vonulatát képezik a népköltészet világát idéző gyermekversei, csakúgy, mint bolgár műfordításai.

Kovács István

Kovács István sokoldalú munkásságában állandó párbeszédet folytat irodalom és történelem; regényei, esszéi, versei és tudományos munkái egyaránt a gazdag műveltségű, komplex szemléletű alkotó tanúságtételei. Költészetében a lírikus és a történész nézőpontja egyszerre van jelen, aminek köszönhetően versei egy sajátos perspektíva lenyomatai. Racionalitással áthatott, mégis személyes világ ez: vérbeli XXI. századi líra, mely képes a legmegfoghatóbb történéseket és tapasztalásokat, minden időbeli, konkrét dolgot időtlenné emelni.