Bérczesi Mihályné, a Pofosz Nógrád megyei elnöke felidézte, hogy 1956. december 8-án minden dolgozó elindult a munkahelyére reggel hat órára, és senki nem gondolta, mi fog történni néhány óra múlva.
Elmondta, amikor értesítették a dolgozókat, hogy letartóztatták a munkástanács két tagját, és tüntetést szerveznek, kérve, hogy mindenki vonuljon a rendőrkapitányság elé, a munkások elindultak a tűzhelygyárból, az üveggyárból, a bányából, az acélgyáriakat pedig feltartották, mert az igazgató értesítést kapott arról, hogy a gyáriakra sortűz vár. Így ők már hallották a lövéseket az úton, és mire odaértek, már halottak, sebesültek feküdtek a vásártéren.
A munkástanácsok Salgótarjánban és Csepelen tartottak ki a legtovább, ezért volt szükség a megfélemlítésre – tette hozzá.
A városi gyásznapon délután ökumenikus istentiszteletet tartottak a sortűz áldozatainak lelki üdvéért, majd a második adventi gyertyagyújtás után az emlékezők mécsesekkel a kezükben sétáltak a December 8. térre.
A December 8. teret tavaly nyilvánította történelmi emlékhellyé a kormány a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság javaslatára, a város önkormányzata és a Pofosz országos elnöksége kezdeményezésére.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!