– Ön korábban a Hitel című havilap szépirodalmi szerkesztője volt.

Ez volt minden idők egyik legrosszabb filmje
A Val Kilmer és Marlon Brando egoharcából született Dr. Moreau szigete forgatása egyébként is el volt átkozva.
– Ön korábban a Hitel című havilap szépirodalmi szerkesztője volt.
– A Hitel feladatait leadtam, mert nem éreztem etikusnak, hogy ott is szerkesztő legyek, meg itt is. Viszont nem csak az én személyem, hanem a két lap szellemisége is közös. Azt a nemzeteszmét, azt a kulturális felfogást fogom képviselni itt is, amit a Hitel műhelyében sajátítottam el csaknem 14 év alatt. Amiről Csoóri Sándorral, Görömbei Andrással, Tőkéczki Lászlóval, Ágh Istvánnal, Lázár Ervinnel, Papp Endrével és másokkal beszélgettünk, amiket tőlük tanultam, az nagymértékben befolyásolta a gondolkodásomat. Ennek az útnak a folytatása számomra az Országút, ahová szintén egy rangos szellemi kör hívott főszerkesztőnek.
– Mi lesz az Országút feladata?
– A nemzeti oldal értelmiségének az utánpótlás kinevelése az egyik legnagyobb feladata. Hogy megszólítsa a fiatalabb generációk képviselőit, akik ezt a szellemiséget képviselhetik most és képviselni fogják a következő évtizedekben is. Képviselni valamit pedig csak úgy lehet, ha folyamatosan újragondoljuk és átértelmezzük, hiszen a hagyomány soha nincs készen, az mindig kialakításra vár. Ezt a felelősséget ismerte fel szerintem az Országút szerkesztőbizottsága, amikor felkért arra, hogy legyek a lap főszerkesztője. Két kiemelkedő ambícióm, hogy a lap köré gyűjtsem a fiatalokat, és egy nagyon komoly külföldi kitekintés rovatot is működtessünk.
– Az európai kulturális vitákra gondol?
– Folyamatosan foglalkozunk majd azzal, hogy a külföldi értelmiség, írók, filozófusok, tudósok miről vitatkoznak, milyen nyelven vitatkoznak, milyen témákkal foglalkoznak. Az első számot részben rögtön ennek szenteltük, hiszen interjút készítettünk Roger Scruton filozófussal – talán nekünk adta az utolsó interjúját –, kritikát is írattunk a nemrég magyarul megjelent könyvéről. Ehhez hasonlóan tervezünk egy interjút Pierre Manent francia gondolkodóval, ami abszolút kuriózum lesz. Ő könyvet írt többek között arról, hogy Franciaországra, a francia identitásra miként hat az ott élő iszlám közösség. A második számtól kezdve pedig már elindítjuk azokat a vitákat, eszmecseréket, melyek nélkül egy élénk hetilap nem képzelhető el.
– Melyekre gondol?
– A ma megjelent második számunkban Entz Géza művészettörténész vitaindítóját lehet olvasni a műemlékvédelemről, annak hazai lehetőségeiről és jogi szabályozásáról. Trianon is kiemelt téma lesz az idén, de foglalkozni fogunk a nemzeti alaptantervvel, ahogyan a kánonvitákkal is.
– Kánonviták? Pontosan hogyan érti?
– A kánon egy kulturális közösség önképe. Az alapvető kiindulópont számomra a nemzeti kultúra fogalma, amelybe valamennyi szellemi irányzat beletartozik. Ezt a sokszínűséget szeretnénk felmutatni, nem csupán egyetlen szerzőre vagy szemléletmódra összpontosítva. Minden magyar a nemzeti kultúra részese, és minden olyan munkásságot érdemes elemezni, vagy akár vitatkozni vele, amely színvonalasan önti formába a maga gondolkodásképleteit, akár esztétikai, akár bölcseleti síkon. Egyetlenegy olyan ideológiát sem fogunk kiemelni, amelyik ki akarja sajátítani a kulturális gondolkodást. Az a meggyőződésem, hogy a magyar kultúra akkor életerős és akkor tud hosszú távon fennmaradni, ha minden magas minőséget képviselő gondolkodót megőriz a kulturális emlékezetében. Észre kell venni, hogy van egy olyan globális tudatipar, egy olyan digitális kultúra, amelyik csak nemzetközi sztenderdeket és piaci érdekeket képvisel, s ezzel szemben csak a magaskultúra van, amelyet a nemzeti kultúra képes fenntartani. Ez utóbbi azonban folyamatosan veszít a vonzerejéből a mai fiatal generációk szemében. Ezt nem szabad megengedni.
– Mit lehet tenni ez ellen?
– Mára a jóízlés mintha magánüggyé vált volna, pedig az nem magánügy. Roger Scruton is arra mutatott rá, hogy egy kulturális közösségben a művészi szép, a tudományos igazság és a közjó összetartoznak, egymást kölcsönösen feltételezik. Kell egy bizonyosfajta egyetértés arról, hogy mi az, amit a kulturális emlékezet megőriz. Ezt a fajta egyetértést pedig csak úgy lehet megteremteni, ha egy olyan lap, mint az Országút, részben orientál, részben pedig integrál. Az értékekre felhívja a figyelmet, és többféle értéknek is helyet ad.
Az Országút első számának recenzióját ITT olvashatják el.
A Val Kilmer és Marlon Brando egoharcából született Dr. Moreau szigete forgatása egyébként is el volt átkozva.
Sam Mendes grandiózus vállalkozásba vágta a fejszéjét: négy Beatles-filmet is készít egyszerre.
A színész és Tom Cruise közeli barátok voltak.
Rejtélyes képet tett ki a debreceni zenekar.
Ma érkezik Budapestre az izraeli miniszterelnök, erről tárgyalhat Orbán Viktorral
Szívszaggató: az édesanyja hasában élte túl Flóra a halálos berhidai balesetet
Rengeteg a rendőr, óriási tömeg Budapest belvárosában
Teljesen átverték a magyarokat: mindenkit figyelmeztetett Karikó Katalin
Irigykedhetünk rájuk: 3 szerencsés csillagjegy, akinek valóra válnak az álmai áprilisban
Óriási offenzívára készülnek az oroszok
Nagy Ervin vérlázító arroganciája okozhatja Magyar Péter vesztét
Mosd meg a kenyeret forró vízzel, hidd el, csoda történik vele
Trump történelmi bejelentést tett: 25 százalékos vámot vetett ki minden külföldön gyártott autóra
A Liverpool bosszút állt a brutális szabálytalanságért
Elfogyott az oroszok türelme, lebuktatták Ukrajnát
Bognár György sem hitt a szemének, meghökkentő gól a Paks és a Kisvárda meccsén + videó
A Val Kilmer és Marlon Brando egoharcából született Dr. Moreau szigete forgatása egyébként is el volt átkozva.
Sam Mendes grandiózus vállalkozásba vágta a fejszéjét: négy Beatles-filmet is készít egyszerre.
A színész és Tom Cruise közeli barátok voltak.
Rejtélyes képet tett ki a debreceni zenekar.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.