– Ön korábban a Hitel című havilap szépirodalmi szerkesztője volt.
Elhunyt a legendás zenész
Szörényi Szabolcs zeneszerző, basszusgitáros 81 éves volt.
– Ön korábban a Hitel című havilap szépirodalmi szerkesztője volt.
– A Hitel feladatait leadtam, mert nem éreztem etikusnak, hogy ott is szerkesztő legyek, meg itt is. Viszont nem csak az én személyem, hanem a két lap szellemisége is közös. Azt a nemzeteszmét, azt a kulturális felfogást fogom képviselni itt is, amit a Hitel műhelyében sajátítottam el csaknem 14 év alatt. Amiről Csoóri Sándorral, Görömbei Andrással, Tőkéczki Lászlóval, Ágh Istvánnal, Lázár Ervinnel, Papp Endrével és másokkal beszélgettünk, amiket tőlük tanultam, az nagymértékben befolyásolta a gondolkodásomat. Ennek az útnak a folytatása számomra az Országút, ahová szintén egy rangos szellemi kör hívott főszerkesztőnek.
– Mi lesz az Országút feladata?
– A nemzeti oldal értelmiségének az utánpótlás kinevelése az egyik legnagyobb feladata. Hogy megszólítsa a fiatalabb generációk képviselőit, akik ezt a szellemiséget képviselhetik most és képviselni fogják a következő évtizedekben is. Képviselni valamit pedig csak úgy lehet, ha folyamatosan újragondoljuk és átértelmezzük, hiszen a hagyomány soha nincs készen, az mindig kialakításra vár. Ezt a felelősséget ismerte fel szerintem az Országút szerkesztőbizottsága, amikor felkért arra, hogy legyek a lap főszerkesztője. Két kiemelkedő ambícióm, hogy a lap köré gyűjtsem a fiatalokat, és egy nagyon komoly külföldi kitekintés rovatot is működtessünk.
– Az európai kulturális vitákra gondol?
– Folyamatosan foglalkozunk majd azzal, hogy a külföldi értelmiség, írók, filozófusok, tudósok miről vitatkoznak, milyen nyelven vitatkoznak, milyen témákkal foglalkoznak. Az első számot részben rögtön ennek szenteltük, hiszen interjút készítettünk Roger Scruton filozófussal – talán nekünk adta az utolsó interjúját –, kritikát is írattunk a nemrég magyarul megjelent könyvéről. Ehhez hasonlóan tervezünk egy interjút Pierre Manent francia gondolkodóval, ami abszolút kuriózum lesz. Ő könyvet írt többek között arról, hogy Franciaországra, a francia identitásra miként hat az ott élő iszlám közösség. A második számtól kezdve pedig már elindítjuk azokat a vitákat, eszmecseréket, melyek nélkül egy élénk hetilap nem képzelhető el.
– Melyekre gondol?
– A ma megjelent második számunkban Entz Géza művészettörténész vitaindítóját lehet olvasni a műemlékvédelemről, annak hazai lehetőségeiről és jogi szabályozásáról. Trianon is kiemelt téma lesz az idén, de foglalkozni fogunk a nemzeti alaptantervvel, ahogyan a kánonvitákkal is.
– Kánonviták? Pontosan hogyan érti?
– A kánon egy kulturális közösség önképe. Az alapvető kiindulópont számomra a nemzeti kultúra fogalma, amelybe valamennyi szellemi irányzat beletartozik. Ezt a sokszínűséget szeretnénk felmutatni, nem csupán egyetlen szerzőre vagy szemléletmódra összpontosítva. Minden magyar a nemzeti kultúra részese, és minden olyan munkásságot érdemes elemezni, vagy akár vitatkozni vele, amely színvonalasan önti formába a maga gondolkodásképleteit, akár esztétikai, akár bölcseleti síkon. Egyetlenegy olyan ideológiát sem fogunk kiemelni, amelyik ki akarja sajátítani a kulturális gondolkodást. Az a meggyőződésem, hogy a magyar kultúra akkor életerős és akkor tud hosszú távon fennmaradni, ha minden magas minőséget képviselő gondolkodót megőriz a kulturális emlékezetében. Észre kell venni, hogy van egy olyan globális tudatipar, egy olyan digitális kultúra, amelyik csak nemzetközi sztenderdeket és piaci érdekeket képvisel, s ezzel szemben csak a magaskultúra van, amelyet a nemzeti kultúra képes fenntartani. Ez utóbbi azonban folyamatosan veszít a vonzerejéből a mai fiatal generációk szemében. Ezt nem szabad megengedni.
– Mit lehet tenni ez ellen?
– Mára a jóízlés mintha magánüggyé vált volna, pedig az nem magánügy. Roger Scruton is arra mutatott rá, hogy egy kulturális közösségben a művészi szép, a tudományos igazság és a közjó összetartoznak, egymást kölcsönösen feltételezik. Kell egy bizonyosfajta egyetértés arról, hogy mi az, amit a kulturális emlékezet megőriz. Ezt a fajta egyetértést pedig csak úgy lehet megteremteni, ha egy olyan lap, mint az Országút, részben orientál, részben pedig integrál. Az értékekre felhívja a figyelmet, és többféle értéknek is helyet ad.
Az Országút első számának recenzióját ITT olvashatják el.
Szörényi Szabolcs zeneszerző, basszusgitáros 81 éves volt.
A Linda című sikersorozat 1984. november 2-án kezdte meg hódító útját.
November elsejétől emelkedett a belépőjegyek ára a hálózatnál.
Felújítják a filmekből ismert híres viaduktot.
Lemondták Lakatos Márk előadásait a pedofilbotránya miatt
Magyar csatár gólpassza miatt extázisba került az edző Németországban
Megszakad a szív: Így néz ki most L.L. Junior kisfiának sírja - Fotó
Szakadék szélén áll a Volkswagen, Szergej Lavrov ismertette az orosz békefeltételeket - heti összefoglaló
Így néz ki a mérgező őzlábgomba, tanuld meg a jeleket!
Máris visszavágott Orbán Viktor a svéd miniszterelnök erős kritikájára
Ka–52M helikopterek és Szu–34 vadászbombázók megsemmisítették az ukránok páncélozott felszereléseit
Összeomlott a Manchester Unitednél megbukott holland edző
A szörnyek tényleg köztünk járnak
Kerkez briliáns gólpassza a Manchester City ellen, előtte kicselezte Fodent!
Szoboszlai gólja és gólöröme, a Liverpool csapatánál remek a hangulat + videó
Gera Zoltán óta nem történt ilyen Angliában magyar futballistával
Szörényi Szabolcs zeneszerző, basszusgitáros 81 éves volt.
A Linda című sikersorozat 1984. november 2-án kezdte meg hódító útját.
November elsejétől emelkedett a belépőjegyek ára a hálózatnál.
Felújítják a filmekből ismert híres viaduktot.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.