Egy alkalommal, amikor Hamvas Béla egyik kötetét vette le az egyik antikvárium polcáról, talált benne egy ceruzával megjelölt részt. Ki is írta a noteszébe, mert fontos üzenetnek gondolta. „Félni annyi, mint meghalni. Annyi, mint mulasztani. Annyi, mint soha. Soha többé. Értsd meg, soha, soha többé. Életed parancsa nem az, hogy kell. Mert nem kell semmi. Nincs kényszer.” Általában a szöveg mellett függőleges vonallal jelölnek az emberek. Talán a könyvek vagy a betűk iránti tiszteletből tartanak némi távolságot. De ez a néhány mondat vastag fekete ceruzával volt aláhúzva. Nem vonalzóval, hanem girbegurba vonallal. Egy helyütt még néhány szóba is belecsúszott ez a furcsán hullámzó vonal, ezt a jegyzetfüzetébe föl is írta a tárcaíró: „A vonal áthúzta a nem kell semmit.” Vagy kiemelte.
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhez
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhez
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!