Életének 80. évében elhunyt Kő Pál Kossuth-díjas szobrász, a Nemzet Művésze, néhány nappal 79. születésnapja után, családja körében.
Édesanyja után Pataki Lajosnak anyakönyvezték, de az iskolába már édesapja vezetékneve után, Macky Levente Lajosként íratták be. A neve körüli kavarodásról így vallott a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) róla készített portréfilmjében: „Édesanyám Macky nagyapáméknál volt cseléd, és rávetette a szemét a nála 12 évvel idősebb fiatalúrra. Amikor megtudták, hogy áldott állapotban van velem, rögtön két lábbal kirúgták. Édesapa 1941-ben katona volt valahol Debrecenben, ezért édesanyám azt mondta, Pataki Lajos az ő gyermeke.” Aki valódi csodagyereknek számított, lévén mindössze 14 évesen kapta első megrendelését. 1955-ben a jászszentandrási plébános felkereste édesapját, mert hallotta, milyen ügyes a gyerek, hogy fesse meg a templomban a stációképeket.
Négy esztendőre rá, két általános gimnáziumi évet befejezve felvették a budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnázium harmadik osztályába. Innentől már kiegyenesedett az útja. 1968-ban végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, Somogyi József tanítványaként. Még ez évben megkapta első hivatalos megbízását: egy terrakotta dombormű elkészítését a XVIII. kerületi pestlőrinci lakótelep egyik falára.
Művészpályáját groteszkbe hajló, szürrealista kisplasztikákkal kezdte. A hetvenes években színesre festett pop-art faszobrokat alkotott. Kötelező Lenin-szobra nem hőst ábrázol, hanem behúzott nyakú alakot, festett fakabátban. Későbbi stílusához a magyar fafaragás ősi hagyományaiból merített.

Szürrealista látásmódját őrzi első nagy köztéri munkája, a mohácsi történelmi emlékhely. A köztéri szobrászatban egyedülálló, hatalmas, festett, fém- és csontberakásokkal díszített fa sírjeleket alkotott 1976-ban. A következő évtizedtől, maradva a történelmi témakörnél, kereste a lehetőségeket, amelyekben újrafaraghatta az országvigyázók képmásait. Így születtek a veszprémi Géza fejedelem és István király kő domborművei, valamint a vatikáni Magyarok Nagyasszonya-kápolna kőreliefjei. Királyszobrai közül kiemelkedik Károly Róbert gyöngyösi oszlopszobra és III. Béla közöttünk járó, méltóságos bronzalakja Baján. 2001-ben avatták fel Szent Istvánt ábrázoló kőszobrát a Gellérthegyen, a Sziklatemplom teraszán. Egyik legismertebb műve az I. kerületi Szent György téren fellelhető kolduskapu.