Életre kel az újjáépített Aranyvonat + galéria

Augusztus 20-án, a Magyar Vasúttörténeti Parkban mutatják be az immáron évtizedek óta tervezett, és az elmúlt öt év alatt rekonstruált Aranyvonat szerelvényét.

Fotó: MNM Rosta József

Az Életre kel az újjáépített Aranyvonat elnevezésű program történelmi eseményeket idéz fel: 1938-ban, Szent István király halálának 900. évfordulója alkalmából az uralkodói ereklyét, a Szent Jobbot a köznyelv által Aranyvonatnak hívott vasúti kocsin vitték országos körútra. Az II. világháború végén elpusztult egykori ereklyeszállítót most régi pompájában tekinthetik meg az érdeklődök. Az ereklyeszállító díszkocsi rekonstrukcióját a kárpát-medencei hadisírgondozói tevékenységéről vagy Gyimesbükkön a legkeletibb magyar vasúti őrház felújításáról ismert Budakeszi Kultúra Alapítvány kezdeményezte 2010-ben a magyar királyi koronaőrség még élő kilenc tagjával az e történelmi hagyomány ápolására 1991-ben alapított Magyar Koronaőrök Egyesületével közösen. 2015-ben a magyar kormány az ügyet felkarolva a Magyar Nemzeti Múzeumot bízta meg a rekonstrukció elkészítésével. Az újjáépítés koncepciójának meghatározását a Magyar Nemzeti Múzeum a rekonstrukciót kezdeményező egyesületekkel egyeztetve alakította ki, és a tervezésbe bevonta a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumot és a Vasúttörténeti Parkot.

A rekonstrukció a hosszútávú és rugalmas hasznosíthatóság érdekében úgy készült, hogy a díszkocsi ne csupán helyhez kötött kiállítási tárgyként funkcionáljon, hanem mozgatás, illetve a vasúti forgalomba való bekapcsolódás révén országszerte és széles körben ismertté válhasson, bemutatható legyen. A feladat világszinten is egyedülálló volt, hasonló újraépítésre még sehol nem került sor, hiszen a korabeli építési sajátságok mellett a modern vasúti közlekedés szabályait is figyelembe kellett venni a munka során.

Aprólékos, történeti forrásokra épülő szemlélet határozta meg a több évig tartó munkafolyamat egészét. A rekonstrukció szempontjából a legfontosabb a díszkocsi központi tere volt, amelyben egykor az ereklyét helyezték el. Terveit Urbányi Vilmos készítette, aki az 1938-as Eucharisztikus Kongresszus kültéri rendezvényeinek díszítéséért is felelt. A dísztér koncepciótervének kialakítása során ezért nagy figyelmet fordítottak arra, hogy ha azt minden részletében nem is lehet pontosan rekonstruálni, szellemisége mégis megfeleljen Urbányi korabeli elképzeléseinek.