Ünnepélyes kiállítás megnyitó nélkül, a jelenlegi rendkívüli helyzethez igazodva nyílt meg ma a Kossuth Múzeumhajó fedélzetén a Közlekedési Múzeum legújabb időszaki kiállítása, amelynek témája a hajóközlekedés. A múzeum lapunkhoz eljuttatott közleménye felidézi, hogy a Carolina, az első, személyszállításra is alkalmas gőzhajó 1820 nyarán kezdte meg működését Buda, Pest és Óbuda Duna-partjai között. Mint írják, ennek évfordulója a fővárosi tömegközlekedés nyitányának is tekinthető. A 2-es villamos Vigadó téri megállójának közelében álló Kossuth Múzeumhajón megnyílt tárlat Budapest és a hajós közlekedés kapcsolatát, történetét követi végig, az első próbálkozásoktól egészen napjainkig.
Vitézy Dávid főigazgató az eseménnyel kapcsolatban hangsúlyozta: – A fővárosi közforgalmú hajózás kétszázadik évfordulója jó alkalom arra, hogy Budapest és a Duna kapcsolatára felhívjuk a figyelmet. A most megnyílt tárlat bemutatja a Budapesten belüli hajózás kétszáz évvel ezelőtti születését, a fővárosi Duna látképének változásait és a közforgalmú hajóközlekedés szerepének átalakulását is. A Közlekedési Múzeum több mint százéves Kossuth Múzeumhajóján régóta készültünk erre a kiállításra, ám a jelenlegi szokatlan helyzet megnehezíti a személyes találkozást látogatóinkkal. Az évfordulóra való tekintettel így a kiállítást megnyitó nélkül adjuk át a látogatóknak, egyúttal a kialakult járványügyi helyzetre való tekintettel a tárlatot nem is bontjuk el év végén, hanem a jövő évben is biztosítani fogjuk annak megtekintését.
A múzeum főigazgató-helyettese, Zsigmond Gábor az évforduló jelentőségét emelte ki. Mint mondta, kétszáz évvel ezelőtt a mai Vigadó elől indult el az első menetrend szerinti gőzhajójárat Pest és Buda között. A hajó óriási szenzációnak számított, hiszen korábban ehhez hasonló szerkezeteket még nem lehetett látni. Bernhard Antal Carolina gőzöse új fejezetet nyitott a magyar közlekedéstörténetben. A dunai gőzhajózás és a fővárosi tömegközlekedés egyszerre született meg.
A kiállítás a múzeum gazdag fotóanyagának és hajómodelljeinek segítségével idézi fel Budapest és a Duna sokszínű kapcsolatát, kereken két évszázad eseményein keresztül követi végig a fővárosi hajózás hatásait Budapest életére, dunai látképére és mindennapi közlekedésére. Megtudhatjuk, mik voltak az irodalmi alkotásokban is visszaköszönő „propellák”, melyek voltak a legjellemzőbb hajótípusok a városon belüli forgalomban, kik használták ezeket a járatokat, de az is kiderül, mikor jelent meg a dunai turizmus Budapest életében.
