Idesereglik, ami tovatűnt – Óda az énekes madárhoz

A kemény szárú parasztcsizmák közé tornacipős lábak vegyültek, a székelyharisnyát és a lajbit pedig farmerdzsekire és hátizsákra, a mai kor népviseletére cserélték a Magyar Állami Népi Együttes művészei, hiszen legújabb előadásuk az autentikus magyar folklór világába vegyít kortárs elemeket, és nem csupán a jelmezekben vagy a díszletben.

Magyar Állami Együttes bamutatója. 20201013 Budapest Fotó Bach Máté Magyar Nemzet Fotó: Bach Máté

A tradíciókba kapaszkodva kínál kulturális alternatívát a mai ember számára az Idesereglik, ami tovatűnt – Óda az énekes madárhoz című darab, amely a hagyományos táncszínházi előadásoktól eltérően prózai elemeket is tartalmaz, ezáltal egyedi és különleges színházi élményt nyújt. A táncmű írója Kutszegi Csaba, akit a szövegek megválasztása során a jelenkorral való kapcsolatteremtés vezérelt, így kerülhettek az előadásba idézetek József Attila, Juhász Gyula, Petőfi Sándor, William Shakespeare és Weöres Sándor műveiből, sőt egy jakut hősi énekből is.

Fotó: Bach Máté

A verbalitás megjelenése túlmutat ugyan a hagyományokon, de a parasztember is megszólalt egykor tánc közben, hiszen kiabált, csujogatott, de a különböző népszokások is beszéddel jártak – véli Mihályi Gábor, a darab rendező-koreográfusa, aki már korábban is beemelt olyan elemeket az együttes repertoárjába, amelyek addig nem voltak megszokottak, mint például a többszólamú éneklés. A Tamási Áron Énekes madár című színműve nyomán készült alkotással – a hagyományos táncművészeti előadás kereteiből kitörve – ezúttal is új, korszerű utat kívánt találni a nézőkhöz, megőrizve az eredeti mű szellemiségét, a népi játék, a mese és a dráma tulajdonságait ötvöző jellegét, valamint a veretes székely beszédben megnyilvánuló esszenciáját.

Fotó: Bach Máté

Ebbe a koncepcióba illeszkedik a darab zenei szövete is, amely a hagyományokból merítve fogalmazza meg korszerűen mondanivalóját, mintegy hidat építve a múlt és a jelen közé. Pál István Szalonna, az előadás zeneszerzője és zenei szerkesztője mindenekelőtt a székely lelkületet, az ősi muzsikát kívánta színpadra vinni, és az autentikus zenéből, illetve táncból kiindulva, a kortárs irányába haladva bemutatni a darab egyes jeleneteiben megelevenedő álomvilágot, amelyet a látvány is követ – animációs mozgókép formájában – az előadás látványtervezőjének, Árvai Györgynek köszönhetően.

– Előadóművészek vagyunk, de egy kicsit hittérítők is – vallja Mihályi Gábor, aki szerint az október 30-án és 31-én a Hagyományok Házában bemutatandó Idesereglik, ami tovatűnt – Óda az énekes madárhoz legfontosabb küldetése, hogy az ezeréves magyar kultúrát maivá tegye, mert azáltal, hogy hagyományaink – ahogyan nyelvünk vagy történelmünk – az életünk részévé válnak, mi magunk is többek leszünk.

Fotó: Bach Máté

Ami az embert boldoggá teheti

A ma játszódó történetben kihűlt kapcsolatban kínlódik két negyven felé közeledő pár. A nők, Eszter és Regina már szeretnének megállapodni; a férfiak, Lukács és Máté „életkezdési dilemmában” őrlődnek: halogatják a családalapítást, mert előbb stabil egzisztenciát akarnak teremteni. A párkapcsolati válságban a nők elvarjúsodnak, a férfiak a pohár felé nyúlnak, és élvezetek hajszolásáról ábrándoznak. Mindkét párnak két tizenéves fiataltól kell megtanulnia, hogy az embert boldoggá csakis az őszinte, tiszta szerelem teszi, és csak az adhat az életkezdéshez elegendő bátorságot.