időjárás 4°C Ferenc , Olívia 2022. december 3.
logo

Gondolatok a Néprajzi Múzeum új állandó tárlatairól

Petrovics Gabriella
2020.11.20. 14:06
Gondolatok a Néprajzi Múzeum új állandó tárlatairól

A Néprajzi Múzeum megnyitására még 2022 tavaszáig várnunk kell, azonban már körvonalazódik az állandó kiállítások koncepciója, amelyekkel minden korosztályt meg szeretnének szólítani. A téma kapcsán az Útközben – En Route című nemzetközi online konferencián három napon át szakemberek osztották meg egymással és a nagyközönséggel gondolataikat, kritikai jellegű észrevételeiket.

November 16–18. között rendezte meg a Néprajzi Múzeum az Útközben – En Route című nemzetközi online konferenciát, amelyen a szakma mellett az érdeklődők is betekintést nyerhettek az új állandó kiállítások terveibe. Ahogy korábban megírtuk, az intézmény azt tűzte ki célul, hogy a magas szakmai színvonal mellett – a látogatók igényeit figyelembe véve – élményszerűvé tegye a múzeumlátogatást.

Míg a szimpózium első napján külföldi múzeumok új, átfogó, néprajzi vagy antropológiai kiállításainak példáit, tapasztalatait ismerhettük meg Varsótól Tartu városáig, addig a második és harmadik napon hazai szakemberek, antropológusok, néprajzkutatók, muzeológusok és kurátorok folytattak izgalmas eszmecseréket a Néprajzi Múzeum készülő állandó kiállításairól. Schleicher Veronika muzeológus, néprajzkutató, a Néprajzi Múzeum gyűjteményi főosztályának vezetője a Kerámiatér koncepcióját ismertette. Mint előadásában hangsúlyozta, az építészeti látványtervhez igazodva, az emberi agyfélteke analógiájára alkották meg elképzelésüket. Mivel a népművészetek közül a legnagyobb érdeklődés a fazekasság iránt mutatkozik, ezért több mint ötezer tárgyat, köztük Kárpát-medencei és más országokból származó kerámiákat állítanak ki. Magyari Márta muzeológus, néprajzkutató hozzászólásában kiemelte, nem hagyományos kerámiakiállítást kell elképzelnünk, hanem egy időben és térben is nagyon tág és univerzális koncepciót. A témakönyvben leírtak szerint a kerámiákat önmagukban, képi és szöveges illusztrációk nélkül jelenítse meg a tárlat – tette hozzá. Novák Piroska dizájn- és művészetteoretikus egyedülállónak és hiánypótlónak nevezte a kiállítást, amely egyben hatalmas vállalkozás is a közért, a kultúráért. Szerinte azonban a kortárs kerámiákkal is foglalkozni kell, továbbá az Arcanumhoz hasonló adatbázis létrehozására hívta fel a figyelmet.

Épül az új néprajzi múzeum
Fotó: Havran Zoltán

Az ifjúsági kiállítás részleteiről Foster Hannah Daisy muzeológus, néprajzkutató tájékoztatta a konferencia követőit. Mint kiemelte, már 2015 előtt elkezdődtek az állandó tárlat előkészületei. Céljuk, hogy nullától tizennyolc éves korig a szabad játékon keresztül biztosítsanak teret a tanulásnak, tudáscserének. Bán Dávid kulturális antropológus, az Anthropolis Egyesület elnöke fontos célként határozta meg a gyerekek kritikai gondolkodásának kialakítását. És mivel másként kell megszólítani egy hat és egy tizenhat éves gyereket, s más az érdeklődési körük is, ezért célszerű lenne valamilyen formában differenciálni a kiállítást. Éliás István művészetpedagógus szerint ritkaság a hazai múzeumok világában kifejezetten az ifjúságot megszólító tárlat. Fontos kérdés, hogy mennyire vesszük figyelembe a korcsoportok sajátosságait, az egyéni fejlettségi szinteket. Majd hozzátette, nincs szükség üzenetre, sokkal inkább kérdéseket kell feltennie a tárlatnak, hogy további gondolatokat ébresszen a gyerekekben. Ám sokkal inkább kísérletként, egyfajta játéktérként kell tekintenünk a kiállításra, ahol természetesen fontos az interaktivitás is.

A gyűjteményi kiállításon belül a népművészet tematikáról beszélt előadásában Tasnádi Zsuzsanna muzeológus, néprajzkutató. Mint kifejtette, a tárlat anyagát a Néprajzi Múzeum páratlan tárgyegyüttese adja, az 1999-ben megvásárolt népies ebédlőbútor. „A korábbi kiállításainkat, kutatásainkat szeretnénk integrálni és a nagyközönség elé tárni.” Fülemile Ágnes néprajzkutató szerint reprezentatívabb kiállítást kell összeállítani, és arra biztatta a munka résztvevőit, hogy más intézményekkel is működjenek együtt. Ne lineáris, kronologikus vagy didaktikus legyen a kiállítás, hanem kreatív és interaktív – fűzte hozzá. Verebélyi Kincső néprajzkutató csak részben értett egyet Fülemile Ágnes reflexiójával. Szerinte ugyanis egy szakmúzeumnak a felhalmozott tudásanyagot, a magyar parasztság életét kellene holisztikusan bemutatni.

A konferencián elhangzott előadások itt érhetők el.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.