Gondolatok a Néprajzi Múzeum új állandó tárlatairól
A Néprajzi Múzeum megnyitására még 2022 tavaszáig várnunk kell, azonban már körvonalazódik az állandó kiállítások koncepciója, amelyekkel minden korosztályt meg szeretnének szólítani. A téma kapcsán az Útközben – En Route című nemzetközi online konferencián három napon át szakemberek osztották meg egymással és a nagyközönséggel gondolataikat, kritikai jellegű észrevételeiket.
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
November 16–18. között rendezte meg a Néprajzi Múzeum az Útközben – En Route című nemzetközi online konferenciát, amelyen a szakma mellett az érdeklődők is betekintést nyerhettek az új állandó kiállítások terveibe. Ahogy korábban megírtuk, az intézmény azt tűzte ki célul, hogy a magas szakmai színvonal mellett – a látogatók igényeit figyelembe véve – élményszerűvé tegye a múzeumlátogatást.
Míg a szimpózium első napján külföldi múzeumok új, átfogó, néprajzi vagy antropológiai kiállításainak példáit, tapasztalatait ismerhettük meg Varsótól Tartu városáig, addig a második és harmadik napon hazai szakemberek, antropológusok, néprajzkutatók, muzeológusok és kurátorok folytattak izgalmas eszmecseréket a Néprajzi Múzeum készülő állandó kiállításairól. Schleicher Veronika muzeológus, néprajzkutató, a Néprajzi Múzeum gyűjteményi főosztályának vezetője a Kerámiatér koncepcióját ismertette. Mint előadásában hangsúlyozta, az építészeti látványtervhez igazodva, az emberi agyfélteke analógiájára alkották meg elképzelésüket. Mivel a népművészetek közül a legnagyobb érdeklődés a fazekasság iránt mutatkozik, ezért több mint ötezer tárgyat, köztük Kárpát-medencei és más országokból származó kerámiákat állítanak ki. Magyari Márta muzeológus, néprajzkutató hozzászólásában kiemelte, nem hagyományos kerámiakiállítást kell elképzelnünk, hanem egy időben és térben is nagyon tág és univerzális koncepciót. A témakönyvben leírtak szerint a kerámiákat önmagukban, képi és szöveges illusztrációk nélkül jelenítse meg a tárlat – tette hozzá. Novák Piroska dizájn- és művészetteoretikus egyedülállónak és hiánypótlónak nevezte a kiállítást, amely egyben hatalmas vállalkozás is a közért, a kultúráért. Szerinte azonban a kortárs kerámiákkal is foglalkozni kell, továbbá az Arcanumhoz hasonló adatbázis létrehozására hívta fel a figyelmet.
Az ifjúsági kiállítás részleteiről Foster Hannah Daisy muzeológus, néprajzkutató tájékoztatta a konferencia követőit. Mint kiemelte, már 2015 előtt elkezdődtek az állandó tárlat előkészületei. Céljuk, hogy nullától tizennyolc éves korig a szabad játékon keresztül biztosítsanak teret a tanulásnak, tudáscserének. Bán Dávid kulturális antropológus, az Anthropolis Egyesület elnöke fontos célként határozta meg a gyerekek kritikai gondolkodásának kialakítását. És mivel másként kell megszólítani egy hat és egy tizenhat éves gyereket, s más az érdeklődési körük is, ezért célszerű lenne valamilyen formában differenciálni a kiállítást. Éliás István művészetpedagógus szerint ritkaság a hazai múzeumok világában kifejezetten az ifjúságot megszólító tárlat. Fontos kérdés, hogy mennyire vesszük figyelembe a korcsoportok sajátosságait, az egyéni fejlettségi szinteket. Majd hozzátette, nincs szükség üzenetre, sokkal inkább kérdéseket kell feltennie a tárlatnak, hogy további gondolatokat ébresszen a gyerekekben. Ám sokkal inkább kísérletként, egyfajta játéktérként kell tekintenünk a kiállításra, ahol természetesen fontos az interaktivitás is.
A gyűjteményi kiállításon belül a népművészet tematikáról beszélt előadásában Tasnádi Zsuzsanna muzeológus, néprajzkutató. Mint kifejtette, a tárlat anyagát a Néprajzi Múzeum páratlan tárgyegyüttese adja, az 1999-ben megvásárolt népies ebédlőbútor. „A korábbi kiállításainkat, kutatásainkat szeretnénk integrálni és a nagyközönség elé tárni.” Fülemile Ágnes néprajzkutató szerint reprezentatívabb kiállítást kell összeállítani, és arra biztatta a munka résztvevőit, hogy más intézményekkel is működjenek együtt. Ne lineáris, kronologikus vagy didaktikus legyen a kiállítás, hanem kreatív és interaktív – fűzte hozzá. Verebélyi Kincső néprajzkutató csak részben értett egyet Fülemile Ágnes reflexiójával. Szerinte ugyanis egy szakmúzeumnak a felhalmozott tudásanyagot, a magyar parasztság életét kellene holisztikusan bemutatni.
A konferencián elhangzott előadások itt érhetők el.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.