Széchenyi emléke

Gróf Széchenyi István a legnagyobb magyar történelmi személyek között is az első helyet foglalja el. A fontolva haladás, a reformok, a nemzeti önrendelkezés és a hagyományok tisztelete mentén végzett munkája nélkül Magyarország ma teljesen más képet mutatna.

Forrás: Wikipedia

A következő időszakot a reformok elvi megalapozásával, írással töltötte. Ekkor írta meg legnagyobb hatású munkáját Hitel címmel, ami a reformkor egyik alapmunkájának számít. Ezen kívül számos kisebb-nagyobb írásában fejtette ki nézeteit különböző területeken. Az elméleti és irodalmi mellett a gyakorlati munkássága eredményeit még számba venni is nehéz, olyan széles körű tevékenységet folytatott. A legnagyobb eredményének saját maga is a Lánchíd felépítését tartotta. De a Duna szabályozása és a gőzhajózás elterjedésének elősegítése is a legfontosabb vívmányai közé sorolható.

Barabás Miklós: Széchenyi István (1836)
Fotó: Wikipedia

Politikai tevékenységére a magas szintű vitakultúra volt jellemző. Disputái közül a Kossuth Lajossal folytatott híres vitasorozata fontos állomása a reformkor szellemi életének. Vitájuk elsősorban nem a célok, hanem az ahhoz vezető út körül forgott. Széchenyi reálpolitikusként lassabban, megalapozottabban szerette volna az ország felemelkedését, Kossuth radikálisabb fellépése szerinte veszélybe sodorta az eredményeket. A két államférfi nagyságát bizonyítja, hogy Batthyány Lajos kormányában mindketten szerepet vállaltak, személyes érzelmeiket félretéve összefogtak a nemzet boldogulásáért.

Széchenyi erejét a szabadságharcba torkolló események és a nemzethalál víziója 1848 nyarának végén felőrölték, lelkileg összeomlott. A Bécs melletti Döblingbe került egy gyógyintézetbe. Állapota csak nagyon lassan javult, ereje visszatértével egyre aktívabb lett. Az 1850-es évek második felében több írását is megjelentette névtelenül. Utolsó írása „Ein Blick” cím alatt jelent meg a Bach-rendszer és Ferenc József elleni éles fellépésként. A bécsi rendőrség azonban kiderítette, hogy ki a szerző. Házkutatást tartottak az intézetben, és megfenyegették Széchenyit. Hatalmas nyomás nehezedett rá, amit nem bírt elviselni, 1860. április 7-én éjszaka pisztolyával végzett magával. Halálának körülményei és az önkezűség ténye máig vitatottak.

Temetésére Cenken tízezres tömeg gyűlt össze, pesti gyászünnepélye, amelyen nyolcvanezer ember vett részt, méltó lezárása volt a legnagyobb magyar földi pályafutásának.

Gróf Széchenyi Istvánra az utókor a legnagyobb tisztelettel emlékezik. A magyar nemzetgyűlés 1925. november 5-én fogadta el az 1925. évi XLV. törvénycikket Széchenyi István gróf, a legnagyobb magyar emlékének törvénybeiktatásáról.

A törvény rövid, de méltóságteljes módon emlékezik meg a legnagyobb magyarról:

„A magyar nemzet századik évfordulóját ünnepelvén annak az eseménynek, hogy Széchenyi István gróf a pozsonyi országgyűlésen közéleti munkásságát megkezdte és 1825. november 3-án példát adó nagy tettével lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását, a nemzetgyűlés elhatározta:

1. § Széchenyi István gróf közéleti munkásságával, melyet alkotásainak nagy sora hirdet, a nemzet háláját teljes mértékben kiérdemelte.

2. § Nevének el nem múlható emlékezetét törvénybe iktatja.”

A törvényhez tartozó indoklás a legnagyobb elismerést nyilvánítja ki:

„Száz évvel ezelőtt, a hosszú szünet után Pozsonyba 1825. szeptember 11-re összehívott országgyűlésen indult meg Magyarország újjáalakításának nagy munkája.

A reformkorszak elején kezdte meg fáradhatatlan tevékenységét Széchenyi István gróf, aki azután nemzetünk érdekében oly sok téren annyit alkotott.

Most, amikor száz év telt el Széchenyi István gróf közéleti tevékenységének megkezdése óta, elérkezett az alkalom arra, hogy azzal a férfiúval szemben, akit a nemzet már régen a legnagyobb magyar nevére méltónak talált, a törvényhozás is ünnepélyesen kifejezze háláját azáltal, hogy emlékét törvénybe iktatja.”

A magyar törvényhozás a rendszerváltást követően is mély tisztelettel adózott gróf Széchenyi István előtt. Az 1990. évi XII. törvény az állami kitüntetések sorába iktatta a Kossuth-díjjal egyenértékű, „kivételesen magas színvonalú, példaértékű, nemzetközileg is elismert eredményt” tudományos területen elérő eredmények elismeréseként. A magyar tudomány ünnepét 2003 óta Széchenyi felajánlásának évfordulóján, november 3-án tartjuk. Az Országgyűlés 2016-ban határozatban emlékezett meg a legnagyobb magyar születésének 225. évfordulójáról, egyben kinyilvánította, hogy „szellemi értelemben követendőnek tartja a gróf Széchenyi István, a legnagyobb magyar emlékének törvénybeiktatásáról szóló 1925. évi XLV. törvénycikkben foglaltakat”.

Gróf Széchenyi István példaképként áll a nemzet előtt. Emléke a magyarság egyik legnagyszerűbb időszaka, a reformkor szimbólumaként ragyog, életműve iránymutatást és erőt ad a nemzetünk virágzásáért dolgozóknak.

Nagy-Luttenberger István, tudományos főmunkatárs, Történeti Kutatóközpont

Az eredeti cikk a Magyarságkutató Intézet honlapján olvasható el IDE KATTINTVA.