Nemes László (1947–2020) a hatvanas években jelent meg a magyar rockszíntéren, hangmérnökként és hangosítóként dolgozott. Először Fenyő Miklós Hungaria előtti zenekarával, a Syconorral kezdte (amelynek egyik alapítója), műszaki mindenesként ott volt a Hungaria indulásánál, majd a Neoton, az LGT, a Skorpió és az Omega technikusaként is dolgozott, elkísérte a zenekarokat külföldi turnékra is, majd a rendszerváltást követően a Republic és a Beatrice mellett is dolgozott. Kóbor Jánossal közösen építette meg az ország első magánstúdióját, az Omega Stúdiót, ahol a Hungaria, a P. Mobil és KFT is felvette az akkoriban megjelent lemezét.
A hangmérnök több fesztiválon is szerepelt, a Skorpióval például az Egyesült Államokba, sikerei csúcsán az Omegával végigturnézta Európát. A rendszerváltás után a Republic és a Beatrice mellett tevékenykedett. Szakértelmét 2017-ben a Fonogram-gálán életműdíjjal jutalmazták.
Életét Bálint Csaba rocktörténész – akinek nemrég jelent meg a Radics Béláról szóló könyve – dolgozta fel A Nemes című munkájában.
