Patrióták: A Királydomb nem eladó, ezt üzeni a törvényjavaslat

– A Királydomb nemzeti emlékhellyé nyilvánításával több évszázados mulasztást pótol az Országgyűlés – mondta a Magyar Nemzetnek Hetzmann Róbert, a Magyar Patrióták Közössége (Patrióták) elnöke. A Patrióták a magyarság történelme szempontjából jelentős terület nemzeti emlékhellyé nyilvánítását kezdeményezték, sőt még animációs ismeretterjesztő filmet is készítettek a középkori magyar országgyűlések jelképes helyszínéről. A héten a kormány benyújtotta a rákosmezei Királydomb nemzeti emlékhellyé nyilvánításáról szóló törvénymódosítás tervezetét, melyet ha elfogad az Országgyűlés, végre méltó védelemben részesülhet középkori államiságunk e fontos színhelye. A parlament várhatóan még idén szavaz a javaslatról.

Hetzmann Róbert, a Patrióták elnöke kérdésünkre arra emlékeztetett: hiába kezdeményezték oly sokan az elmúlt kétszáz évben, hogy a rákosmezei országgyűléseknek méltó emléket állítson az utókor, a középkori magyar államiság egyik legfontosabb színhelye ma egy elhanyagolt, csaknem teljesen feledésbe merült terület, amit a terjeszkedő főváros félig már bekebelezett.

– Javaslatunk azért kiemelkedő súlyú a magyar emlékezet szempontjából, mert Rákos mezeje az évszázadok során a nemzeti szuverenitás és a népképviselet szimbólumává vált. A Királydomb nemzeti emlékhellyé nyilvánítása valódi nemzeti ügy, amit a kőbányai önkormányzat is támogat, ezért arra kérjük az országgyűlési képviselőket, hogy pártállástól függetlenül szavazzák meg a törvényjavaslatot. A javaslat elfogadásának óriási üzenete lesz, mert azt fogja jelenteni, hogy a Királydomb nem eladó – mondta a Patrióták elnöke.

A Magyar Nemzet elsőként adott hírt a Patrióták Királydombbal kapcsolatos kutatómunkájáról, akkor még valós veszély volt, hogy eltűnik, illetve beépítik a híres Rákos mezejét, a X. kerület Királydombnak nevezett részét, ahol dokumentáltan harmincöt szabadtéri országgyűlést tartottak; itt választották királlyá Károly Róbertet és Hunyadi Mátyást is. Azt is furcsálltuk, hogy az ország egyik legfontosabb szimbolikus terét még egy emléktábla sem jelzi, sőt mindenki összekeveri a városligeti Királydombbal, alighanem az István, a király rockopera miatt.

Egy része még beépítetlen.
Fotó: Bach Máté

A civil egyesület idén tavasszal videóban sürgette, hogy nyilvánítsák nemzeti emlékhellyé a Királydombot, egyben bemutatták a rákosmezei országgyűlések egykori színhelyének méltatlan állapotát is. Később, nyáron, A magyar államiság dicső helyszíne címmel ismeretterjesztő animációs filmet is készítettek a Királydomb múltjáról.

[embed]https://www.youtube.com/watch?v=5sapy6o-Ajk&feature=emb_logo[/embed]

Kitartó munkájuk eredményeképpen, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság október 28-án megtartott rendkívüli szavazásán egyhangúlag úgy döntött, hogy támogatja a Patrióták indítványát, és javasolta a kormánynak a rákosmezei Királydomb nemzeti emlékhellyé nyilvánítását.

A kormány képviseletében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter november 10-én nyújtották be törvényjavaslatukat, amelynek elfogadása esetén a nemzeti emlékhelyek jegyzékében jelenleg szereplő 19 helyszín kiegészülne a Királydombbal.

A javaslat értelmében a védelem a Budapest X. kerület, 42 717 helyrajzi számon nyilvántartott, összesen 8852 négyzetméter alapterületű ingatlanra vonatkozna, amely a kőbányai önkormányzat tulajdonában van.

Ez a telek a Királydomb magaslatának keleti, szabadon megközelíthető és egyúttal beépítetlen részén található.

A törvénytervezet indokolása emlékeztet arra, hogy Rákos mezeje a későbbi évszázadok emlékezetében a magyar nemzeti szuverenitás és népképviselet szimbólumává vált. A szövegben arra is figyelmeztetnek, hogy

„a magyar történelem sorsfordító tanácskozásainak színhelyét, a Királydombot a kollektív feledés és a beépítés veszélye fenyegeti”.