Ha híres, mi több, világhírű magyarokat kell sorolni, nem lesz nehéz dolgunk; legtöbbjük azonban egy-egy konkrét területen ért el ismertséget, többnyire saját hivatását gyakorolva. Igen kevesen vannak (és nem csak honfitársaink közül), akik nemcsak hogy hírnévre jutottak, de sok területen tevékenykedtek, azok mindegyikén kimagaslót alkottak vagy jelentős újítók, esetleg tudományágak megalapítói voltak – s mindeközben még koruk országos ügyeit is érdemben befolyásolták.
Igazságtalan tehát az utókor, hogy nem legnagyobbjaink között tartja számon a ma 287 éve, Pozsonyban született Kempelen Farkast (1734-1804), akire mindez igaz volt: nemcsak a legkülönbözőbb humán és reál tudományok géniusza volt, hanem tehetséges szervező és egész országrészek sorsát befolyásoló államférfi. S bár a mai évfordulón elsősorban emberségéről akarunk megemlékezni, főbb tevékenységeinek rövid felsorolása is bárkit meggyőz arról, hogy univerzális zseniről van szó. Nincs könnyű dolgunk, ha akár csak kategóriákba szeretnénk sorolni tevékenységét, főleg, ha felcímkézni, ki is volt ő.
Jogász, szakfordító? Kétségtelenül: ő ültette át latinról németre Mária Terézia új törvénykönyvét.
Író, képzőművész? Az is; sikeres színdarabokat és verseket írt, sőt, Androméda és Perzeusz címmel még egy daljátékot is készített, melynek bemutatójára Bécsben került sor. Rézmetsző és ötvösművészként is alkotott.
Építész, mérnök? A legteljesebb mértékben: részt vett a Szávát a tengerrel összekötő csatornarendszer tervezésében, nevéhez fűződik a budai és pozsonyi vár vízellátásának megoldása és a Schönbrunn szökőkútrendszerének megtervezése. A budai Vár újjáépítésének vezetője, a Várszínház tervezője – ezek önmagukban is jelentős mérnöki életművet tesznek ki.
Feltaláló? Természetesen, sőt, emberbarátként az akadálymentesítés úttörője is: a siketnémák számára fáradhatatlanul, huszonkét éven át fejlesztett beszélőgépet, mellesleg közben megalapozta a modern fonetika tudományát; vakok számára használható írógépet épített, majd mobil betegágyat Mária Terézia számára, de ugyanígy, ha az kellett, liftet tervezett a szolnoki sóbányába. A sakkozógépet, mely világhírt hozott számára, csak szórakozásból, a császárnő kérésére szerkesztette.