Nagyböjt előtti vigasság – Konc király és Cibere vajda

A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora február első hetében a farsangi hagyományokkal foglalkozik. A zenei válogatásban a szerkesztő az Utolsó óra gyűjtéssorozat felvételeiből szemezget.

Fotó: Fortepan/Jezsuita Levéltár

A Kossuth rádió Hajnali – Népzenei összeállítás korán kelőknek első februári műsorsorozatának középpontjában a farsang áll. A farsang vízkereszt napján, január hatodikán veszi kezdetét, zárónapja azonban az egyházi kalendárium szerint mozgó ünnep, időpontja húsvétvasárnaphoz igazodva minden évben más napra esik. Ez a néhány hét a paraszti kultúrában régen a párválasztás és a házasságkötések idejének számított, hiszen az ezt megelőző karácsonyi, és az ez után következő böjti időszakban tiltva volt lakodalmat tartani. A farsang alatt rendezett mulatságok alkalmat teremtettek a házasulandó fiataloknak, hogy a közösség – olykor igen szigorú – udvarlási szokásait betartva, párban táncoljanak és nyilvánosan is kifejezzék összetartozásukat. Az a lány, aki farsang alatt udvarló nélkül vagy pártában maradt, a legények gúnyolódásának céltáblájává vált. A farsangi menyegzőket gyakran disznóvágás előzte meg, ugyanis illendő volt, hogy bőségesen kerüljön hús az asztalra. A zsíros és a böjtös ételek jelképes farsangi viadala népszokásainkban is fennmaradt. A dramatikus játékban Konc király a vigasságot és a lakmározást, Cibere vajda a koplalást jelképezte. A történet Cibere győzelmével ért véget, amely az önfeledt farsangi időszak elmúlását szimbolizálta.

Farsangoló gyerekek 1935-ben
Fotó: Fortepan/Schermann Ákos

Régen a farsangi mulatságokat házasság előtt álló legények szervezték. A báli alkalmak előtt meglátogatták a lányos házakat, ahol farsangi köszöntőt mondtak és adományt kértek a zenészek megfogadásához. Olykor a házas emberek külön összejövetelt tartottak, ilyenkor az otthon gondosan összekészített batyukból sütemények és friss disznótoros ételek kerültek elő. Egyes vidékeken a nők külön asszonyfarsangot ültek. Rendszerint egyikük pincéjében folyt a vigalom, amelyben fontos szerepet játszottak a rögtönzött jelmezek és a tréfás szövegű nóták, csujogatások. A farsangi időszak legjellegzetesebb étele a szalagos fánk, a XIX. század óta mindenütt ismert a Kárpát-medencében. Ennek az édességnek egykor mágikus erőt tulajdonított a néphagyomány. A házasság előtt álló fiatalok közös életük hosszára következtethettek, miután kettétörték a fánkot, a kezükben maradt sült tésztaszalag pedig a jegygyűrűt jelképezte.

A műsor zenei összeállításában az érdeklődők az Utolsó óra gyűjtéssorozat felvételeiből hallhatnak válogatást falusi vonósbandák előadásában. Szerkesztő Éri Márton és Maruzsenszki Andor, műsorvezető Pénzes Géza lesz, az adás a Kossuth rádión minden reggel 4.03-kor érhető el.

A műsor interneten elérhető.