A tájékoztatás szerint Nagy Attilát kedden érte a halál. A nemzetközi hírű Shakespeare-kutatót, aki az erdélyi színházi hagyományőrzésben is fontos szerepet vállalt, a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti. Nagy Attilát utolsó útjára szerettei csütörtökön kísérik a sepsiszentkirályi unitárius temetőben.
Nagy Attila középiskolai tanulmányait 1974-ben végezte a Székely Mikó Kollégiumban, majd 1982-ben a brassói műegyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát. 1982 és 1990 között a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceum mérnöktanára, a helybeli Népi Művészeti Szakiskolában színészi, majd rendezői diplomát kapott.
1990-től a Népi Alkotások Házának színházi referense, a Concordia Színjátszó Társaság vezetője, 1991-től a Romániai Magyar Nem Hivatásos Színjátszók Egyesülete – a Jádzó Társaság – elnöke volt. Elnöki tisztéről 1993-ban azért mondott le, hogy a Shakespeare-kultúrközpontnak szentelhesse magát.
Érdeklődése központjában a két évszázados erdélyi magyar Shakespeare-kultusz története állt. Öt Shakespeare-drámát rendezett műkedvelőkkel Sepsiszentgyörgyön és Brassóban. 1992-ben kezdeményezésére létesült a Nemzetközi Shakespeare Alapítvány és Shakespeare Ház Árkoson.
1992-ben két alkalommal az erdélyi Shakespeare-kultuszról adott elő a Birminghami Egyetemen. 1993-ban részt vett az angliai cambridge-i kéthetes Shakespeare-szemináriumon, ahol a Shakespeare-drámák gazdag magyar és román fordítástörténetéről beszélt. Ugyanabban az évben tiszteletbeli tagjai közé választotta a Deutsche Shakespeare-Gesellschaft.
Nagy Attila 1992-ben hozta létre a Shakespeare-alapítványt The Shakespeare Kingdom House néven, mely elsősorban mint dokumentációs központ működik, de ahol országos és nemzetközi Shakespeare-találkozókat, valamint általános műveltségfejlesztő versenyeket, vetélkedőket is szerveznek. Az alapítvány az International Shakespeare Association teljes jogú tagja.
Nagy Attila 1970 és 1977 között 17 színdarabot rendezett, melyekben szerepelt is. 1972-ben készítette el első rövidfilmjét a Székely Mikó Kollégiumban Juhász Gyula Milyen volt szőkesége című verse alapján.
