Erős és valódi „magyarságpillanatot” élhettünk át az Őrzöm a lángot táborban

Rockzenekarok, hagyományőrzés és jókedvű együttlét. Lélekemelő, hangulatos és kulturált volt az első Őrzöm a lángot tábor Püspökhatvanban.

Nem szokványos módon kezdem az első Őrzöm a lángot táborról írt beszámolómat. Azért nem, mert amíg a fővárosban a nemzetközi LMBTQ-lobbi vonult fel nagy erőkkel, mert érzékenyen érintette őket a magyar gyermekvédelmi törvény, addig a hétvégi táborban

egy nagyon erős és valódi „magyarságpillanatot” élhettünk át.

És nem is egyet.

Szombat este Fábián Zoltán énekes, gitáros – a tábor alapítója – tartotta húszéves jubileumi akusztikus koncertjét. Az énekes amúgy is arról híres, hogy jó refrénjei vannak, így hát felemelő volt átélni, amikor az egész közönség vele együtt ezt énekelte:

„Azért születtünk erre a világra, hogy valahol otthon legyünk benne,

nem érdekel, a határt ki húzza, az én hazám itt marad örökre.”

Az énekes a dal végén megkérte a jelenlévő gyermekeket, hogy menjenek fel a színpadra, mert nekik szeretné dedikálni az Apák verse című számát. Fel is mentek a gyerekek, a legkisebbeket a szüleik vitték fel, az egyik apuka székely zászlót adott kislánya kezébe.

Apák verse. Az énekes a színpadra hívta a gyerekeket koncertje közben Fotó: Pintér Gábor

– Ti vagytok a magyar jövő – mondta nekik az énekes, majd rázendített a dalra.

Sokan énekeltek, tapsoltak, megható pillanata volt az estének és az egész tábornak. Mert ilyen volt az első Őrzöm a lángot tábor: kulturált és hangulatos, no meg tele folyamatos magyarságélményekkel.

Azért üdítő színfolt a jelenlegi nyári programpalettán, mert manapság kevés hasonló rendezvény van Magyarországon, szóval érdemes volt elzarándokolni a Váctól harminc kilométerre, kocsival fél órányira lévő Püspökhatvanba. Aki még nem járt Püspökhatvanban vagy a tágabb környékén, az először azon lepődik meg, hogy mennyire festői a táj, és lényegében minden falu egy jobb vagy rosszabb állapotban lévő kastélyt rejt – az utak pedig többnyire jók, de pár településen iszonyúan kátyúsak.

Itt szervezte meg Fábián Zoltán énekes, gitáros az első Őrzöm a lángot tábort a Pince Club nevű vendéglátóipari helyiség területén.

Lényegében azért, mert hiányolta a hasonló rendezvényeket, melyeken jó rockzene szól, érdekes előadások és hagyományőrző foglalkozások, bemutatók is vannak.

Az első napon, július 23-án Meister Éva színművész önálló előadása, majd a Druida koncertje nyitotta meg a tábort – ez utóbbi egy frissen alakult zenekar, ám ehhez képest nagy meglepetést szereztek, a zenéjük izgalmas, ha még jobban kicsiszolják a stílusukat, még sokra vihetik. Sokan várták a felvidéki KerecseN zenekart, mely igazi bluesos beütésű kemény rockot játszott, harsány, odamondós, de olykor lírai dalszövegekkel,

és olyan átéléssel zenéltek, mintha legalább több tízezer néző előtt léptek volna fel.

Zárószámként elhangzott a nagy port kavart Vajon mit szól ehhez Brüsszel? című daluk is. A Crazy Granat – Stulának, az Omen énekesének bandája – régi slágerekkel vezette le az első estét, melybe a Bikini és a P. Mobil feldolgozása is belefért.

Szombat reggel a Horka íjászai bemutatót tartottak, és a jurtájukban több honfoglalás kori fegyverutánzatot, viseletet lehetett kézbe venni, illetve kipróbálni.

Thököly Vajk szilágysági költő este tartotta kettős könyvbemutatóját, Bagaméri László krónikás pedig a magyar történelmet úgy mesélte el, mintha Rákóczi táborában, az éjszakai tűz mellett regélt volna, érces orgánummal. Az est a Végvár zenekar koncertjével folytatódott, s Thököly Vajk is színpadra lépett az együttessel, hisz több versét is megzenésítették, majd Fábián Zoltán koncertje következett, utána pedig a Historica zenekar frontemberének, Ézsiás Péternek az akusztikus estjét hallhatták a táborozók – köztük a slágerdalt is, a Megsárgult képet. A tábortüzet a Horka íjászai gyújtották meg tüzes nyílvesszővel, s a tábortűz körül felolvasták a jó cselekedeteket, merthogy a tábornak csak egyetlenegy házirendi pontja volt:

Tégy valami jót!

Taps, nevetés és általános derültség kísérte a felolvasást, a mulatság szinte hajnalig folytatódott. Az első Őrzöm a lángot tábor tehát jól vizsgázott, és a szervezőktől azt is megtudtuk, hogy már készülnek a jövő évi táborra, melyről lapunkból is értesülhetnek majd.

A tábor közösségi oldalát ITT érhetik el.

(A borítóképen Fábián Zoltán és a táborozók a koncert végén. Fotó: Pintér Gábor)