Királynéról kapta nevét az új Auguszt cukrászda a Múzeumkertben

Az Auguszt cukrászda jól ismert név Budapesten. 1870 óta kényezteti az édességre vágyókat az Auguszt család édes csodákkal, süteményekkel, fagylalttal.

Fotó: Facebook

A Geraldine név egy cukrászda esetében nagyon jó névválasztás. Finom, elegáns hangzása sokat sejtet, ami a múzeumkerti miliőben meg is valósul. A névadás történetét megismerve még inkább érezzük a nomen est omen erejét. Különösen, ha azt is tudjuk, hogy a főváros negyedik Auguszt cukrászdája nyílt meg ezen a néven a nemzeti múzeum mögötti egykori klasszicista kertészház gyönyörűen felújított épületében. Az új cukrászdát Auguszt-Arató Flóra és férje, Perge-Oláh Norbert álmodta meg.

Az egykori kertészlak

Az új épület a műemléki védettségű Magyar Nemzeti Múzeum kertjében áll. Az egykori kertészlak megújítására a teljes Múzeumkert rekonstrukcióján belül került sor, itt kapott helyet a cukrászda. A különleges épület helyreállítása, bővítése során törekedtek történetisége megőrzésére, és déli irányba bővítették, hogy egy leheletfinom üvegfalon keresztül a vendégek a kert közvetlen kapcsolatát élvezve fogyaszthassák el kávéjukat, édességüket.

Auguszt-Arató Flóra érdeklődésünkre elmondta, hogy a Fény utcai cukrászda, a farkasréti Auguszt pavilon, illetve a Ferenciek terénél található Auguszt Belváros után a Múzeumkertben megnyitott egységében nem csak az édességeken van a fókusz. – Ha egy kései reggelire vagy egy könnyű ebédre vágyik valaki, azt is megtalálja nálunk – mesélte Flóra. – Az édességek mellett paradicsomos és lazacos quiche-sel, könnyű levessel, friss, gyümölcsös granolával és croissant szendvicsekkel is készülünk minden nap.

A rejtélyes Geraldine

A cukrászda avatásán Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója felidézte, hogy a cukrászda névadója, a gyermekkorában „Fehér rózsának” becézett, elszegényedett grófi családból származó Apponyi Geraldine az 1930-as években a Magyar Nemzeti Múzeum kioszkjában dolgozott. A gyűjtemények feldolgozását segítette, kiadványokat árult, és a látogatók idegen nyelvű tájékoztatásában segédkezett, míg az albán király fel nem figyelt a fiatal szépségre. Hamarosan házasságot is kötöttek I. Zogu albán királlyal Tiranában, így Albánia királynéja lett Geraldine. A királyi pár mindössze egy évig tartó országlásának Albánia olasz megszállása vetett véget. Az albán rendszerváltás után még egy tiszavirág-életű tiranai visszatérés következett, Zogu 1961-ben bekövetkező halála miatt már csupán Geraldine számára. Emléke előtt tisztelegve döntöttek úgy, hogy a cukrászda az ő nevét viselje. Auguszt-Arató Flóra később elmesélte, hogy a királyné emlékére alkották meg a könnyed csokoládé-, birsalmazselé- és tojásfehérjelapok kombinációjából a Geraldine-szeletet.

Arian Spasse albán nagykövet is köszöntötte az egybegyűlteket. Elmondta, hogy Geraldine csak egy évig volt Albánia királynéja, mégis sikerült megnyernie az emberek szívét, szeretettel emlékeznek rá Albániában.

A megnyitó végén az épületre, minden dolgozójára, valamint a jövőbeli vendégekre Kozma Imre atya kérte Isten áldását.

Esküvői album

A cukrászda megnyitójának napján a Magyar Nemzeti Múzeum történeti fényképtára Apponyi Geraldine albán királyné egykori ügyvédje, Hunyor Imre fényképalbumával gazdagodott a leszármazottak, Piazza-Hunyor Katalin és Piazza-Georgi Barbara ajándékának köszönhetően.

Az albán királyi pár esküvőjét megörökítő fényképalbum borítójának részlete
Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum

A királyi pár esküvőjét megörökítő fényképalbum több mint kétszáz fotográfiát tartalmaz. A felvételek a tiranai ceremónia és a kísérőprogramok mozzanatait, résztvevőit, valamint a magyar vendégek autókonvojának hazaútját örökítik meg Bojár Sándor fotóriporter és egy amatőr fotográfus kameráján keresztül.

Hunyor Imre fotóalbumának egy lapja
Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum

A Múzeumkert Pollack Mihály tér felőli árnyas részén található cukrászda keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között fogadja a vendégeket.

(A borítóképen Kozma atya megáldja a cukrászdát. Forrás: Facebook)