8°C Nándor 2021. October 19. 
– Tisztázzuk az elején: Hunyadi Mátyás, vagyis Mátyás király román volt?
– A „román” szó jelentését fontos tisztázni. Jelenthet területhez, államhoz tartozást, nyelvi-kulturális-nemzeti identitást, amely főleg a XIX. századi nemzeti eszmével alakult ki, illetve genetikai meghatározást. Mivel a köztudatban a három összemosódik, gyakran megosztó, stigma jellegű egy ilyen kifejezés. Ha Mátyást kérdeznénk, jelen ismereteink szerint azt válaszolta volna, hogy
ő a keresztény Magyar Királyság uralkodója, édesapja pedig a Magyar Királyság egyik főura.
Nem titok, hogy intézetünk genetikai vizsgálatot végez, tehát mi a modern genetika nyelvén a genetikai markerekről tudunk nyilatkozni. A középkoriak számára ez a technika nem volt elérhető, és ez önmagában nem fedheti le Mátyás király önmeghatározását és identitástudatát. Nem is vennénk hozzá a bátorságot! Hunyadi Mátyás Magyarország és Horvátország királya volt, majd később még cseh király és Ausztria főhercege is. A Magyar Királyságban, Kolozsváron látta meg a napvilágot, édesanyja Szilágyi Erzsébet, édesapja Hunyadi János. Mátyás román voltára visszatérve: a kérdésben megbúvó gondolat itt-ott felbukkan, de ez történetileg anakronisztikus, a reális történetszemlélettől elszakadt sovinisztákra jellemző. Amit most mondtam, az hamarosan még konkrétabbá válik.
– Azért kérdezem, mert az MKI feltárta és megvizsgálta Corvin János csontjait, a székesfehérvári osszáriumot is vizsgálják. Mikorra várhatók az archeogenetikai eredmények, mikor állnak elő a nagy bejelentéssel?
– Értem én a várakozást, magam is így vagyok, de ha kibírtunk ötszáz évet, talán ez a pár hónap még belefér. Az MKI-t két éve alapította a kormány, a kutatás előkészítésében oroszlánrészt vállalt Kásler Miklós, aki a kultúráért is felelős miniszterként olyan viszonyt alakított ki a horvát féllel mind kulturális, mind egyházi vonalon, hogy a kutatási kérésünket eleve kedvezően fogadták. A kutatás kivitelezését ütemterv szerint hajtottuk végre, sőt igazából gyorsabb ütemben haladunk, mert a tervezésnél a pandémiával is számoltunk, ami azóta Magyarországon csillapodott. A nemzeti identitás erősítése napjainkban létkérdés. Ha ehhez a tudomány képes hozzájárulni, akkor tegye. Az első fázist is sikerült előbbre hozni, mert a kutatók már az összes vizsgálatot elvégezték.
Neparáczki Endre, az Archeogenetikai Kutatóközpontunk igazgatója szerint nemcsak tartani tudjuk a kutatási terv idejét, hanem hamarabb is nyilvánosságra kerülhetnek az eredmények, hiszen a nemzetközi tudományos publikáció megjelenése idén várható a korábban tervezett 2023 helyett.
– Mivel számottevő eredmények várhatók, mennyire fogja ez befolyásolni azt, amit a románok vagy a szerbek gondolnak a kérdésről?
– A környező államok nemzettudata, valamint tudományos gondolkodása egy csapásra nem változik meg, ehhez idő kell. Biztos vagyok abban, hogy az ilyen nemzetközi tudományos konferenciák vagy a horvát féllel együtt írandó, egzakt kutatásokon alapuló nemzetközi publikáció hozzájárul egy korábban többféleképpen elgondolt történelmi esemény, korszak vagy akár egy-egy személy származásának tisztázásához.
Örömmel jelentem be, hogy már idén megjelenik intézetünk tudományos, nemzetközi folyóirata magyar és angol nyelven, angol közreműködéssel, amelyben szintén szerepet kapnak a Hunyadi-házzal kapcsolatos kutatások.
– Addig is nemzetközi konferenciát szerveznek a Hunyadi- és a Corvin-családról Budapesten. Milyen céllal?
– Intézetünk a kutatásait interdiszciplinárisan végzi, így a korábbi tudományos gyakorlattól eltérően teljesebben tudunk egy-egy korszakot bemutatni, a mai nemzetközi elvárásoknak megfelelően. A tudományos kutatások mellett egyik célunk a magyar pozitív önazonosság és nemzeti identitás erősítése. Ez persze nem azt jelenti, hogy egy adott kérdésben az „ami magyar, az csak jó lehet” elvét alkalmazzuk, hanem azt, hogy gyakran olyan témához nyúlunk, amelyhez a korábbi tudományos kánon eddig nem igazán nyúlt hozzá. A társadalom belefáradt már abba, hogy eddig tendenciózusan inkább a negatívumokat emelték ki, és ettől hitték magukat objektívnek. Ettől függetlenül a korábbi időszakban születtek monográfiák, tanulmányok Hunyadi Jánosról, Mátyásról vagy éppen Corvin Jánosról (bár utóbbiról alig), de ezek narratívája viszonylag sematikus. A Hunyadi-ház viszont a középkor egyik legkiemelkedőbb dinasztiája. Történelmi helytállásuk, erőfeszítéseik és áldozatvállalásuk nemcsak Magyarországra, hanem az egész kontinensre és a keresztény világra hatással volt. Szervezőképességük, bátorságuk nélkül ma máshogy nézne ki Európa társadalmi, kulturális és vallási térképe.
Mondhatom, hogy korukat ötszáz évvel megelőzve példát mutattak a jelen politikusainak, amit, úgy látszik, ismét csak a magyar és most már a közép-európai fülek hallanak meg.
– Milyen szempontok alapján válogatták ki az előadókat, hiszen cseh, lengyel, horvát, török kutatók is részt vesznek a konferencián? Tisztábban láthatjuk a Hunyadi-család történetét ezután?
– Erre a nemzetközi konferenciára kutatóink mellett számos hazai és nemzetközi tudós vállalta el felkérésemet. Áttekintve a programot, látható, hogy a forrásközpontú mikrokutatástól a genetikai kutatáson át az eszmetörténetig jutunk úgy, hogy a hadtörténet is viszonylag hangsúlyos, ezért konferenciánk interdiszciplináris és újdonságnak számít. Az előadók többéves kutatásaik friss eredményeit foglalják össze, így aki a konferenciát végighallgatja, biztosan új, gazdag ismeretekkel gyarapszik a Hunyadiakra vonatkozóan. Az előadásokat angol nyelvű tanulmánykötetben jelentetjük meg egy rangos nemzetközi kiadóval, amelynek szakmai feltételei már adottak, így a kötetet később a világ számos egyetemén és kutatóhelyén forgathatják.
(A konferencia felvétele több nyelven elérhető lesz az intézet honlapján és közösségi oldalán.)
Érkezett a parancs: eddig és ne tovább!
