Nem mindennapi, hogy egy kisfilm elején Hamvas Bélától származó idézet villan fel. Ez esetben mégis ez történik.
Ha tudom, hogy titok vagy, nem vagy az többet. De nem tudom. Csak egyet: rajtad keresztül jöttem s rajtad keresztül jutottam ilyen tájra és ismét rajtad keresztül más-más világba…
A mottóválasztás mellett persze a Sophia cím is jelzi, hogy ez a rövidfilm valami többről szól, mint amire a műfajt jellemzően használni szokták. Nem csupán elgondolkodtat, nem olcsó, kiszámítható csattanóval szolgál, nem polgárpukkasztás, hanem olyasmi, ami velünk marad.
Valahogy úgy, ahogyan maga a film gerincét adó, madeleine süteményes Marcel Proust-i monológ is mindazzal, amit az fellibbent a valódi létezésből, s Sophiából, a bölcsesség szépséges erejéből.
Mindez ritmikailag és a nőiségben megnyilvánuló csodákkal vizualitásban is mesterien bontakozik ki Répási Zsolt első önálló rövidfilmes munkájában. De hogy ez debütálás lenne, az sem a régóta érlelt témaválasztáson, sem magán a végeredményen nem érződik. Igaz, aki találkozott már Répási Zsoltnak a zseniális Ars Naturæ folyóirat online kiadásához készített lenyűgöző természetklipjeivel, azt ilyen téren nem érheti meglepetés.
