– Kezdjük azzal, hogy pontosan milyen feladatokat lát el műszaki igazgatóként?
– A színpaddal kapcsolatos összes műszaki munka hozzám tartozik: a színpadgépészet, a hang- és fénytechnika, a díszlet, a jelmez, a kellék és a fodrászat is. Mindez körülbelül száz főből álló csapat koordinálását jelenti.
– Mindemellett olyan produkciók világítástervezője, technikai vezetője, mint például a Rómeó és Júlia, A szépség és a szörnyeteg, az Elisabeth, a Mozart, a Budapesti újévi koncert és az októberben bemutatott A mosoly országa. Beavatna, hogy a fényekkel milyen hatások érhetők el?
– Mielőtt műszaki igazgató lettem, világítástervezéssel foglalkoztam, s előfordul, hogy némelyik előadás és gálaest világítását még most is én tervezem.
A látványvilágot, színpadképet illetően a LED-falas, vetítéses megoldásokban vagyok otthon, s ezeknek a térben való elhelyezésében.
Úgy gondolom, hogy a jelmezekre és a díszletekre a világítás teszi fel a koronát, ugyanis bármilyen irányba el tudja vinni ezek hangulatát. Így a színpadkép változtatása nélkül az Antarktiszon, egy kocsmában, egy varázsló alkimista barlangjában vagy akár a sivatagban érezhetjük magunkat.
– A Dubaji Világkiállítás Operetta – Greetings from Hungary című gálaestje is bizonyítja mindezt. Hogyan állt össze a műsor színpadtechnikai, vizuális része?
– A gálaműsorban elhangzó húsz dalhoz háttérvetítéseket találtam ki, melyeknek kettős szerepük volt: az egyik, hogy illeszkedjen a dalok hangulatához, ezáltal erősítve az összhatást. A másik, hogy
a százötven négyzetméteres LED-falon megmutassuk hazánk ikonikus helyszíneit, többek között a Parlamentet, a Hősök terét, a Lánchidat, a Halászbástyát, a Balatont, a Hortobágyot, valamint a Budapesti Operettszínház nézőterét és épületét is.
Természetesen egyeztettem az ötleteimet Vincze Balázs rendezővel, a videóanimációkat pedig a koncepció alapján Madarász János készítette.
– A közönség hogyan fogadta a gálaelőadást?
– Sokan nézték meg a műsorunkat a világ számos országából. Nagyon tetszett a közönségnek az előadás, úgy vélem, hogy maradandó élményt adtunk nekik. A világkiállításon számos döbbenetes látványelem volt – nos, mi sem vallottunk szégyent.
– Hogyan lát neki a tervezésnek?
– Amikor nemzetközi turnéra vagy gálaműsorra készülünk, háromdimenziós számítógépes terveket is készítek az építendő színpadokhoz. Abban is szereztem tapasztalatot, hogy egy teljesen üres térre vagy például egy futballstadionba hogyan kell színházi előadást létrehozni. Munkáim során a kor elterjedt megoldásain túlmutató gépészeti és vetítési hatásokat használok.
A Miss Saigon című musical szabadtéri előadásain volt lehetőségem két repülő helikoptert üzemeltetni, melyek közül az egyik, viszonylag ritka módon, az előadás közben zenére szállt fel a díszletből. Elképesztően modern technikákkal dolgozunk, minden számítógépes programozással működik, gombnyomásra.
Például a negyvenhét tonnás forgószínpadot is így irányítjuk.
– A Budapesti Operettszínház legutóbbi, 2000-ben zajló rekonstrukciója során szakértőként felügyelte a munkálatokat. Ez azt jelenti, hogy az épület minden négyzetméterét jól ismeri?
– Az itt töltött több mint húsz év során volt alkalmam megismerni magát az épületet és a történelmét is, ami arra inspirált, hogy az utóbbi években kutatásokat végezzek. Mint ismert, az épületet Somossy Károly Somossy Orfeum néven nyitotta meg 1894-ben. Erről az időszakról, illetve az építkezésről könyvet írtam, ami jövő év elején jelenik meg, Somossy, a Mágus címmel. Sokan nem is sejtik, milyen elképesztő újításokat talált ki, hogy csak egy dolgot említsek: Magyarország első, kizárólag villanyvilágítással üzemelő színháza a mai Operettszínház.
– A műszaki terület mely szegmensében ment végbe a legnagyobb fejlődés az elmúlt húsz évben, már ami a színházat illeti?
– A világítás- és vetítéstechnikában a legszámottevőbb, leglátványosabb a fejlődés. Ezek mellett persze a hangtechnika, a színpadgépészet és a díszletgyártási technológiák is nagyot léptek előre az utóbbi évtizedekben. A háromdimenziós nyomtatók megjelenésével sokkal gyorsabb, jobb minőségű és biztonságosabb lett a díszletek gyártása.
A LED-del az elsők között, 2004 óta dolgozom színpadi hatáselemként, 2011-től a süllyedő térbe épített hatalmas LED-falaink vannak, amiket szintén gombnyomásra ki tudunk emelni, s megjeleníthető rajtuk bármilyen kép. Emellett a legtöbb mikroportot mi használjuk Magyarországon a zenés produkciókhoz. A Budapesti Operettszínház abszolút úttörő a műszaki újdonságok használatát illetően. És ehhez nagyon jó műszaki csapatunk is van.
– A szépség és a szörnyeteg című családi musical telt házzal ment az utóbbi években a teátrumban, november 17-én két hónapos németországi turnéra indulnak. Mindez milyen műszaki előkészületeket igényel?
– A musical külföldi sikertörténete 2011-ben kezdődött, amikor megkaptuk az előadásjogot német nyelvterületre. Így Ausztriában, Svájcban, Németországban és Luxemburgban is játszottuk már a darabot, a hazain kívül közel ezerszer. A mostani turné során itthonról négy kamion szállítja ki az eszközöket, köztük a mobil forgószínpadot, míg más országokból további háromkamionnyi eszköz érkezik. A hihetetlenül látványos előadás színpadképének megépítése összesen harminchat munkaórába telik. A turné első állomása Berlin, majd Brémában és Frankfurtban is bemutatjuk A szépség és a szörnyeteget.
Borítókép: Somfai Péter (Fotó: Bach Máté)
