időjárás 26°C Evelin, Fülöp 2022. május 26.
logo
Szentendrén látható Karátson Gábor Illusztrációk Goethe Faustjához című vándorkiállítása

„Csak bolond órákat élünk”

Csejk Miklós
2022.01.19. 18:18 2022.01.21. 08:24
„Csak bolond órákat élünk”

Megnyílt Illusztrációk Goethe Faustjához (1976–1980) című kiállítás a szentendrei ÚjMűhely Galériában. A tárlat a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. és a Karátson Gábor Archívum és Kutatóműhely közös rendezésében jött létre. Köszöntőt mondott a művész fia, aki szeretettel emlékezett vissza édesapjára.

Tardy-Molnár Anna, a MANK ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy ez egy utazó tárlat, amely Szolnok és Veszprém után most Szentendrére érkezett. Azt is elmondta, hogy 2020-ban arra kaptak lehetőséget, hogy Karátson Gábor életművét öt éven keresztül kutathassák.

A kiállítás megnyitóján köszöntőt mondott Karátson Dávid, a Karátson Gábor Archívum és Kutatóműhely kuratóriumának tagja. – Egy különleges életművet, Karátson Gábor, édesapám életművét szeretném közelebb hozni önökhöz. Ez a közelség azt is jelenti, hogy ténylegesen hajoljanak közel a kiállított alkotásokhoz, és nézzék meg a finom részleteket is, mert ezek nem nagy méretű művek – hangsúlyozta a művész fia, aki testvérével együtt nem művészettel, hanem természettudománnyal foglalkozik. Elmondása szerint Goethe Faustjával már a 60-as évek közepétől elkezd foglalkozni az édesapja, de aztán ez az akvarellsorozat sokkal később szökken szárba. Kiemelte, hogy legalább tizenöt éve volt, hogy megalkossa azokat a munkákat, amik a kiállításon láthatók. A művész fia arról is beszélt, hogy apja a goethei színtanban hitt, abban, hogy a színeknek természetük van.

Karátson Gábor Illusztrációk Goethe Faustjához. Fotó: MANK/Csákvári Zsigmond

Bellák Gábor, a Karátson Gábor Archívum és Kutatóműhely főmunkatársa és a kiállítás kurátora a kiállítás katalógusának bevezetőjében azt írja, hogy 

Karátson a Faus- illusztrációkat elsősorban a színekre, a színek szimbolikájára, különösen Goethe színtanára építette. Művének legeredetibb újdonsága, hogy el tudott szakadni a Faust-illusztrációk évszázados hagyományától, vagyis a fekete-fehér rajztól és a narratív, elbeszélő jellegű ábrázolásoktól. Nem tudott azonban elszakadni attól, hogy műveiben valami olyan jelképes értelmet kényszerítsen, ami evidensen nem következik az alkotások formai sajátosságaiból.

A kurátor leírása szerint Karátson Gábor beleszületett a Faustba. A művész az 1980 októberében bemutatott Faust-illusztrációk sorozatához készült kis füzetbe elevenítette fel alapvető Faust-élményeit.

Úgy érzem, mintha egész életemben Fausttal foglalkoztam volna. Már gyerekkoromban (1935-ben születtem) egy régi lerobbant házban a Gellért-hegynél, nem messze a Dunától, de a másik oldalon, a déli lejtőn, ahol a folyó életéből csak a hajók éjszakai dudálását lehetett hallani, már akkor, abban a rég letűnt időben, amikor egy csendes délután a kicsi nagymamám szánakozó fejrázással azt mondta, hogy a Faust második része túlzottan nyakatekert és fantasztikus, egyből érdeklődni kezdtem e költemény iránt, úgy mint minden iránt, amit ő furcsának és haszontalannak talált. […] Lehetséges, hogy már akkor a legtávolabbi formában is kerestem valami definiálhatatlan, de összetéveszthetetlen ki tudja mit, az elérhetetlent, úgy véltem, hogy annak a nyomát a Faustban is nyomon követhetem. […] Úgy tűnt nekem, mintha ezek az egymás ellen harcoló vagy legalábbis egymásnak ellentmondó költemények, gondolatok a könyvekből ismert vagy az életben nem ismert emberek egy közös cél felé sietnének. Egy cél felé, amit megváltásnak neveznek.

Karátson Gábor Illusztrációk Goethe Faustjához. Fotó: MANK/Csákvári Zsigmond

Karátson Gábor a XX. századi magyar képzőművészet egyik legsokoldalúbb alkotója volt. Író, műfordító, filozófus, orientalista, környezetvédő, és nem utolsósorban festő és grafikus. Grafikusi életművének egyik legnagyobb műve Goethe Faustjának az illusztrálása volt. Az Európa Kiadónál 1980-ban megjelent két kötet 64 akvarellje és ceruzarajza Goethe nagylélegzetű művének egészen egyedi értelmezését nyújtja. A színes és monokróm lapok Goethe színtanának és színelméletének megfelelően, a színek szimbolikája révén elevenítik meg a drámai költemény egyes szakaszait.

A tárlat február 19-ig látogatható, keddtől szombatig 10 és 18 óra között.

Borítókép: Karátson Gábor Illusztrációk Goethe Faustjához című vándorkiállítása Szentendrén (Fotó: MANK/Csákvári Zsigmond)