Megnyílt az Esterházy Péter és Gitta Könyvtár

Az értékes gyűjtemény az Em­be­ri Erő­for­rá­sok Mi­nisz­té­ri­u­má­nak tá­mo­ga­tá­sá­val ke­rül­he­tett új he­lyé­re.

Az Esterházy házaspár tizenkétezer-száztizennyolc kötetes könyvtára közel négyszáz dobozban érkezett meg a Budapest VIII. kerületi Szentkirályi utcába, az evangélikus egyház országos központjának épületébe. A gyűjtemény feldolgozásában az Evangélikus Országos Gyűjtemény igazgatója mellett Balogh Kriszta könyvtárvezető és Zászkaliczky Zsuzsanna kurátor vett részt, illetve az immár egy éve tartó háttérmunkát Németh Katalin és Ravasz Ildikó könyvtáros végezte.

A feldolgozás során minden egyes kötetet megvizsgáltak, számítógépes katalógust készítettek a könyvészeti adatokról; még azt is jegyzékbe vették, hogy milyen egyéb tárgyak – például villamosjegy, cédula – találhatók egy-egy kötetben, és melyik van dedikálva.

 A nagyszámú dedikáció egy része nem egyedül az írónak, hanem a házaspárnak szól, vagyis sokan Gittának vagy Gittinek is ajánlották a kötetüket. Így olvashatunk kedves – vagy éppen alig kivehető – sorokat Faludy Györgytől, Szabó Magdától, Tandori Dezsőtől.

Az olvasást nem ünnepnek, hanem napi szükségszerűségnek tekintő Kossuth-díjas írónak és feleségének a könyvgyűjteménye 2020-ban került a Magyarországi Evangélikus Egyház országos székházába. A Kultúra.hu számolt be részletesen az Esterházy Péter és Gitta Könyvtár ünnepélyes megnyitójáról. 

Prőhle Gergely, az evangélikus egyház országos felügyelője látképet adott a helyről, ahová az írónak és feleségének a könyvtára került. Mint mondta, a Szentkirályi utca 51. „olyan találkozási pont, amely az intellektuális, szellemi élet, a kultúra, a művészet, illetve a Jóisten kapcsolatának mély kifejeződését szolgálja”. Prőhle Gergely köszönetet mondott a családnak, az Evangélikus Országos Gyűjtemény munkatársainak, Balázs Gergely és Gyula építészeknek – és külön is azoknak, akik a meghirdetett felhívásra már beküldték, nekik milyen dedikációt írt egy-egy könyvbe Esterházy Péter.

Minden könyvtár szentély. A közkönyvtár olyan, mint egy templom, mindenki számára nyitott. A magánkönyvtár az egyéné, idegenek csak ritkán léphetnek be, oda meghívva lenni különös kegy. Most egy magánkönyvtár kerül a köz elé, minden intimitásával, személyességével együtt

 – mondta Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára. Az ide betérőknek azt kívánta: találják meg, hogy személy szerint mit jelenít meg nekik ez a hatalmas anyag, „az örökségből, a múlt időből így lesz jelen és élő műveltség”.

Esterházy Péter könyvtárában a magyar klasszikusok – Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Mikszáth Kálmán és így tovább – mellett a legnagyobb számban a kortárs magyar irodalom alkotóinak művei vannak jelen. Nem nagy számban találhatók az állományban családi örökségként – szülőktől-nagyszülőktől – a házaspár birtokába került kötetek, ám sok a művészettörténeti kiadvány (ez utóbbiak főleg Esterházy Gitta érdeklődési körébe tartoznak), és van számos történelmi mű, valamint az író őseiről szóló könyvek is. Különösen is Esterházy „Fényes” Miklósról van sok, emellett Haydnról is tíz-tizenkét monográfia. A feldolgozás során a szakemberek ráakadtak egy olyan Bibliára is, amelynek a címoldala hiányzott, és már a kötése is szétesett a sok használattól.

Borítókép: Esterházy Péter a dolgozószobájában. (Fotó: Szebeni András/Esterházy Péter Archívum)