Új utak keresése, a hiteles forrásanyag adaptálása a mába

Megalakulásának húszéves jubileuma alkalmából alkalmazott néprajzi konferenciát tartott a Hagyományok Háza a napokban. A rendezvény alaphangulatát a hetvenéves jubileumát ünneplő Magyar Állami Népi Együttes művészei adták meg, akik nagydobronyi tánccal kedveskedtek a közönségnek. Elméleti  és gyakorlati szakemberek találkoztak egymással a kétnapos programon, ahol a téma a konstrukció-rekonstrukció-adaptáció hármasa volt. Sándor Ildikó néprajzkutatóval, egyetemi docenssel, a Hagyományok Háza Módszertani Műhelyének vezetőjével beszélgettünk a konferenciáról, az együtt gondolkodás lehetőségeiről.

Fotó: Dusa Gábor

Jelenet a konferenciáról. Szokatlan, rendhagyó munkaformákban dolgoztak. Fotó: Dusa Gábor

Sándor Ildikó kiemelte, hogy az volt a céljuk, hogy gondolkodjanak róla, hallgassák meg egymás álláspontját, a sajátjukat pedig mindenki fogalmazza meg minél pontosabban. Az érintett szakterületek és intézmények képviselői is eljöttek, meghallgatták az előadásokat, bevonódtak a kerekasztal- és vitaszínházas beszélgetésekbe, hallatták a hangjukat, és ez elgondolkodtató volt, hogyan szemlélik a néprajzi forrásokat, illetve az is, mit szeretnének és mit tudnak kezdeni vele. A Módszertani Műhely vezetője kiemelte, hogy egy együtt gondolkodás tanúi lehettek ebben a két napban, amely sok előkészítő munkát igényelt a Hagyományok Házában dolgozók részéről. A kiscsoportos munkák moderálása, majd a feldolgozása is komoly erőfeszítést igényel majd.

Arra a kérdésünkre, hogyan folytatódik a közös program, Sándor Ildikó határozottan válaszolt: –  Ez a rendezvény lehetőséget ad, hogy sok újnak a kezdete legyen. Néhány területen, amit itt elindítottunk vagy újraindítottunk rendszeres tevékenységgé váljon. Gondolok itt például a pedagógiai kerekasztalra. Öt egyetem képviselőjével beszélgetve megfogalmazódott az igény, hogy innentől kezdve rendszeresen kezdjünk el egy komoly szakmai együttműködést. A hagyományőrző óvodákban, a néptáncot oktató iskolákban jól tudják használni a Hagyományok Házában lévő módszertani anyagokat, illetve tudnak hozzánk jönni a szakdolgozók, vagy hospitálni a hallgatók. Egy másik példa, ahol mi a kezdő impulzust adjuk: iparművészeket és népi kézműveseket ültettünk négyes csoportokba és egy közös tervezés volt a feladatuk. Ritkán találnak egymásra ennek a rokon területnek a szakemberei. Azt az élményt akartuk nekik megadni, hogy ők egymást gazdagítják és inspirálják. Egy ilyen műhely kialakítása nem feltétlenül a Hagyományok Háza feladata, de akár a civilség, akár más intézmény keretei között folytatni lehet. A nyolc szekcióból van, amit mi szeretnénk továbbvinni, van, amit másoknak ajánlunk. Itt hosszú távú munkák indulhattak el ebben a két napban – összegezte a néprajzkutató.

Borítókép: Sándor Ildikó néprajzkutató (Fotó: Dusa Gábor)