Aki valaha hallotta énekelni, azt örökre megigézte.
A 16. század embere volt a 21. században, ha pengetni kezdte a kobozát, máris Balassi Bálint korában érezhettük magunkat. És ez nagyon keveseknek sikerült.
Nem volt könnyű meghallani őt a kortárs hangzavarban, de annál fontosabb. A végvári időket idézte meg megjelenésével, énekeivel, stílusával, és arra emlékeztetett, hogy a végvári lét a magyarság állandó létállapota. Szóval érdemes szárazon tartani a puskaport.
– Egyszer a budavári nagy rondellában énekelt, egyes-egyedül ült a színpad közepén a nagy forgatagban. Emberek jöttek-mentek, ő csak regölt, mondta Tinódit, mígnem a tömegben megjelent Makovecz Imre, hirtelen megállt, és elkezdte nézni, hallgatni. Zoltán később azt mondta, hogy ha Makovecz így megdöbbent a hangjától, zenéjétől, akkor ő már valaki.
Lelki erőt adott neki ez a pillanat – mondta Túri Török Tibor Magyar Örökség díjas szobrászművész, a Kátai Zoltán féldombormű készítője. A 2020. november 6-án elhunyt énekmondót a 90-es években ismerte meg, amikor rendszeresen fellépett „nemzetféltő mozgalmak” rendezvényein. A Keszthelyen élő művésznek több mint 150 kültéri alkotása van Kárpát-medence-szerte, Dunaszerdahelytől Csíkszeredáig; nemrég az Omega tagjairól készített domborműsorozatot, valamint több múzeumot is működtet.
– Ahol Kátai Zoltán fellépett, ott csend honolt és áhítat.
Mély hangját ezerből fel lehetett ismerni, azt mondogatta, hogy ezt a cigarettának köszönheti (ez is lett a veszte), de hát kurucabb volt annál, mintsem hogy ezzel törődjön. Jó karakterarc, hálás feladat volt megformálni, félprofilból, jellegzetes hajdú hajviseletével látható a domborművön – mondta a művész.
Örökül pedig nemcsak az énekeit, hanem a szemléletét is itt hagyta: sokan az ő hatására ragadtak hangszert vagy kezdték el énekelni az általa előadott dalokat.
Kátai Zoltán táborokban, rendhagyó iskolai órákon, zenei kurzusokon tanított és adott át ismereteket tudásanyagából. Színházi előadások, filmzenék, rádió- és tv-műsorok, hagyományőrző rendezvények felvételei, valamint lemezek és különféle kiadványok őrzik alkotó sokszínűségét.