időjárás 22°C Ábrahám 2022. augusztus 16.
logo
Kiállítás nyílt tizenegy grafikusművész alkotásaiból a Magdolna Udvarban

Ahány grafikus, annyi szemlélet, technika

Bényei Adrienn
2022.02.06. 08:08 2022.02.08. 08:24
Ahány grafikus, annyi szemlélet, technika

Kortárs művészi grafikát mutat be A művész szeme című grafikai kiállítás, mely Budafokon, a Magdolna Udvar Művészeti Galériában nyílt meg az Artér Művészeti Egyesület szervezésében. A kiállítás tizenegy grafikusművész festményeiből, grafikáiból, akvarelljeiből és vegyes technikával készült munkáiból válogat.

Filotás Viktória, a galéria vezetője elmondta, hogy a kiállító művészek az Artér Művészeti Egyesület grafikusai és meghívott grafikusművészek. Az alkotások között vannak nyomatok, tusrajzok, növényi tanulmányrajzok, akvarellek és különleges technikai bravúrral készült digitális grafikai képalkotások. Filotás Viktória a kiállított munkák kapcsán kiemelte, hogy a mai kortárs művészi grafika egy rendkívül sokszínű, egyben kísérletező művészeti ágat takar, amely a klasszikus grafikai technikáktól a legújabb számítógépes, illetve digitális képalkotói eljárásokig terjedő spektrumban a legváltozatosabb alkotásokat foglalja magába. Ezzel a gondolatmenettel kezdte megnyitó beszédét Győrffy Sándor képzőművész, kiadványszerkesztő is: – A művész szeme. Ezt a sok szempontból közelíthető, erőteljesen figyelemfelhívó, önmagát is kifejező címet adta elsősorban grafikákat felvonultató jelen kiállításának tizenegy képzőművész. Egy csoportos kiállítás esetében, még akkor is, ha a témaválasztás, címadás kötelezettséget is ró az alkotókra, ismételhetjük az ismert mondást: Ahány ház, annyi szokás. Vagyis az alkalomra lefordítva: 

Ahány grafikus, annyi szemlélet, technika, anyaghasználat, méret- és színválasztás. 

A képzőművész próbált valami kiindulópontot keresni a címben szereplő szem szónak, valamiféle szimbolikus értelmezését kutatva. Megállapította, hogy egyrészt a kiállítók szemléletére, másrészt a külső szem által látottak, illetve a belső szem által elképzeltek esetenként változó rögzítésére utal, véleménye szerint. Majd műveik tükrében bemutatta az alkotókat. Ebből a részletes bemutatóból emeltünk ki néhány gondolatot a teljesség igénye nélkül. Elsőként Kelemen Ágnes művei tűntek elé – utalva a kiállítás címére –, akinek képein a szereplők valóságos emberi szemekkel, vagyis a „lélek tükreivel” is megáldottak. Majd Tóth Avanti Péter képi világát elemezte, akit Cervantes Don Quijote de la Mancha lovagja ihletett meg. –  Felkötötte a vértet, sisakot, tintába mártotta tollát és megrohamozta kortárs világunk groteszk valóságát. Szegény spanyol lovag bekeveredett a felhőkarcolók közé, ámulva bámul a magasba, a szélmalomból szélmalomerdő lett, ráadásul égig érő lábakon – sorolta a képzőművész. 

Fotó: Mag Krisztina

Három változatban is látható egy Titkoskert Varga Zsófi litográfiáin komor színekkel és komoly kompozícióban megszerkesztve. Itt nem sűrű, burjánzó vegetáció jelzi a „kert titkát”, hanem annak ellentéte. Némileg kapcsolódik a kert témához Győri Judit négy kis méretű, tussal, akrillal, ceruzával, krétával papírra rajzolt, festett képe. A kerti fák itt erdővé vagy legalább erdőrészletté nőnek, alakulnak át. És alaposan megváltoznak a színek is. Judit kedveli a világos, vidám, őszintén játékos tiszta színeket. 

Ugyancsak a kerthez, pontosabban a növények világához tartoznak Kesselyák Rita művei. Az előzetesen megkapott leírás szerint: vakrámás giclée nyomat utánfestve, az eredeti: akvarell, karton, akril, tus, növényi preparátum, ezüst füsttel. Mindegyik grafika nagyon pontosan megfestett növényeket, növényrészleteket ábrázol, a botanikai festmények általános szabályainak megfelelően.  Czimball István alkalmazza a könnyed kézmozdulatokkal való rajzalkotást. Az egymásra vetített világosabb-sötétebb tónusú háttérvonalak és foltok előtt és között úszkálnak leegyszerűsített, laza vonalakkal és színekkel ábrázolt aranyhalai. Ugyanakkor linómetszetei egy sokkal komorabb világot tárnak elénk. Czimball István metszetein két szín egymást erősítő, drámai tömörséggel megrajzolt egyszerű alakzata minimális eszközökkel ad át egy erőteljes üzenetet. A különböző festészeti technikák közül a hagyományosabbnak mondható akril-vászon kombinációt választotta Hernusz Ágnes, annyi változtatással, hogy vakrámára feszítés helyett kartonra kasírozza képeit. A  kis festmények mindegyike valamilyen történést vagy megfigyelt statikus állapotot próbál rögzíteni, de ez utóbbi esetben is fellelhető a háttérben valamely emberi cselekedet rejtett jelenléte. Nádas Alexandra négy, itt látható képe ugyanazzal a technikával készült litográfia. A két korábbi, a Kikötés és az Egyensúlyok és kötődések egy több darabból álló sorozat részei. A másik két mű, a Budapesti séta és a Fürdőház Nádas Alexandra máig tartó újabb sorozatának darabjai. A litográfiák visszafogott fekete-fehér-zöld-okker színvilága, a finoman megrajzolt részletek és a geometrikus kompozíció irányába elmozdult képépítés jellemzi Nádas Alexandra ezen műveit. 

A virtuóz rajztudás és annak különböző módon, többféle technikával elénk tárt variációi jellemzik Bakó Károly alkotásait, melyek John Lennont, Jim Morrisont és Széchenyi Istvánt ábrázolják. Győrffy Sándor a számára nehezebben követhető, a megszokottnál bonyolultabb képalkotási metódusok közé sorolta Haszon Ákos műveit, mert először akrillal fest egy képet, amiről fotót készít, majd számítógépen alakítja, manipulálja, ami digitalizálásnak is nevezhető. Mindezek után egy különleges technikával fotópapírra készíttet egy nagyítást. Tóth Sára montázsai számítógép segítségével készített művek. Pilinszky Mégis nehéz című verse ihlette grafikái megalkotására. 

Március 5-én és 12-én tárlatvezetésen ismerkedhetnek meg az érdeklődők a grafikákkal. A kiállítás március 12-ig tekinthető meg a Magdolna Udvar Művészeti Galériában.

Borítókép: A kiállítás megnyitója (Fotó: Mag Krisztina)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.