A Vitézi Rend Legénden ünnepelte a nemzeti összetartozást

A nemzeti összetartozás napja alkalmából a Nógrád megyei Legénden a legitim Vitézi Rend ünnepi megemlékezést tartott június 4-én. Az ünnepség a helyi Nagyboldogasszony-templomban kezdődött, ahol a szentmisét főtisztelendő Szerencsés Zsolt atya, a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend koadjutor nagyperjele, kanonok celebrálta.

Fotó: Bánó Miklós

A vörös márvánnyal burkolt emlékmű előtt a helyettes főkapitány köszöntötte a megjelenteket, majd elhangzottak az ünnepi beszédek. Elsőként vitéz Bánó Attila historicus székkapitány – a Magyar Nemzet publicistája − beszélt arról, hogy a magyarság esetében nem túlzás csodáról, a megmaradás csodájáról szólni. Bánó Attila idézte Daniel Speert, a kalandos életű német muzsikus-írót, aki a 17. század derekán hosszabb időt töltött Magyarországon. 1683-ban megjelent, Magyar Simplicissimus című könyvében írta: „Kassától Erdélyig a nemes, a polgár és a paraszt ifjú korától katona.” Speer hozzátette, hogy

a magyarok inkább meghalnak, mintsem más nemzetek uralkodjanak rajtuk.

Egy idegen utazó látta ilyennek a magyarokat – jegyezte meg a szónok, majd kitért arra, hogy mai ellenségeink nem tankokkal jönnek, hanem a világhálón, a médián keresztül ránk zúdított körmönfont propagandával próbálják befolyásolni a fiatalok gondolkodását. Amikor gúnyolják, gyalázzák a kereszténységet, amikor azt sugallják, hogy élj ott, ahol jobban megy a sorod, hogy fordulj el a családodtól, a hazádtól, nos, akkor ennek végső soron az a célja, hogy ne legyen elegendő hadba hívható ember, amikor valakik egyszer rá akarnak telepedni erre az 1100 éve megőrzött országra. Ezt pedig nem engedhetjük.

Batthyány-Schmidt Margit grófné, a Magyar Női Unió Egyesület alapító elnöke a magyar nők, különösen a magyar anyák Trianon utáni áldozatvállalásáról, az özvegyek nehéz sorsáról beszélt, majd utalt arra, hogy a 20. század volt az emberiség történelmének legvéresebb százada. Az elnök asszony – maga is háromgyermekes családanya – hangsúlyozta, hogy a szomszédunkban dúló háború különösen felértékeli a világbéke jelentőségét.

– Az álláspontunknak e tekintetben egységesnek kell lenni. Sokan nem merik használni ezt a kifejezést, mert lejáratottnak, üresnek tartják, pedig ráférne végre a Földre a nemzetek és a vallási felekezetek közötti valós béke

– jelentette ki Batthyány-Schmidt Margit. 

Vitéz báró Tunkel Tamás legéndi polgármester, törzskapitány először az elhíresült mondást idézte: „Magyar az, akinek fáj Trianon.” Ezután többek között arról beszélt, hogy a trianoni békeszerződést idegen hatalmak kényszerítették ránk, de az egységes magyar nemzet államhatárok feletti összetartozása a mában is valóság, a magyar nemzet önazonosságának alapja. A magyarok ismét felismerték és ma is megélik, hogy a nemzet nélkül nincs haza, a külhoni magyarság nélkül pedig nincs nemzet. A polgármester a beszédét gróf Apponyi Albert szavaival zárta:

– Ha a térképen összeszorítják is Magyarország határait, Magyarország igazi határai addig fognak nyúlni, ahol igaz magyar lelkek laknak.

A nagy érdeklődéssel kísért rendezvény koszorúzással folytatódott. Ennek során az emlékműnél koszorút helyezett el – többek között – a Vitézi Rend nevében Berniczei-Roykó Ádám és vitéz Hegedűs Ferenc főszéktartó törzskapitány, a Magyar Női Unió Egyesület nevében Batthyány-Schmidt Margit és vitéz Berniczei-Roykó Ágnes, a Páneurópa Unió magyarországi tagozata nevében vitéz Aba Béla elnök, székkapitány és vitéz Zsigray Zsolt székkapitány. Külön koszorúzott vitéz Tutkovics Béla, végül pedig a település nevében Tunkel Tamás polgármester. Az ünnepség vitéz Kóczy László lovag, széki bíró törzskapitány vezetésével – Trianon emlékére – faültetéssel zárult.

Fotó: Bánó Miklós

Borítókép: A Vitézi Rend ünnepsége Legénden (Fotó: Bánó Miklós)