Radvánszky Ferenc Svájcban szerzett órásmesteri oklevelet, ahol 2003-ig saját üzletet vezetett, és antik órák restaurálásával is foglalkozott. Több mint harminc éven át gyűjtötte és hozta működőképes állapotba az óraművesség válogatott emlékeit: elsősorban svájci, francia és angol mesterek XVII–XX. századi óráit. A szerkezeti ritkaságokat is magába foglaló kollekció valamennyi darabja autentikus. Helyreállításuk eredeti állapot szerint, a szerkezet, a számlap és az óraház egységét hitelesen megőrizve, pótlások nélkül történt, és mindegyik óra működőképes.
Az óraműves és az Iparművészeti Múzeum 2004 óta tartó együttműködésének keretében az Üllői úti főépületben, majd 2013-tól a Nagytétényi Kastélymúzeumban is láthatta már a közönség az óragyűjtemény válogatott darabjait.
A szenvedélyes gyűjtő óraritkaságait 2021-ben vásárolta meg az Iparművészeti Múzeum, mellyel közel nyolcvan ritkasággal egészítette ki a több száz darabos gyűjteményét. A kollekció múzeumba kerülése óta először funkciójuk és szerkezetük alapján csoportosítva tekinthetők meg a gyűjtemény legszebb és legérdekesebb darabjai. A válogatás három évszázadot ölel föl, az 1825 körül készült, Herkules mitológiai alakjával díszített, rugóhajtású díszórától az 1960-as évek elejéről való, napenergiával működő genfi asztali óráig; a kronológia néhány ma is gyártott óratípussal egészen napjainkig tart.
Cselovszki Zoltán, az Iparművészeti Múzeum főigazgatója beszédében köszönetet mondott és gratulált a kiállítás szervezőinek. Az időről a Mezőgazdasági Múzeum tematikája mentén szólt: – Egy olyan múzeumban vagyunk, amely a természetet mutatja be, és ennek értelmében a mezőgazdaságot, a vad természetet, a vadászatot. Azt nem tudom, hogy önök hogy vannak ezzel, de nekem nagyon gyakran jár a fejemben, hogy ennek a csodálatos világnak, a természetnek lassan a huszonnegyedik órájában vagyunk az állapotát tekintve. Talán ez egy furcsa, kicsit szomorú találkozás, hogy órákat hoztunk ide, amelyek gyönyörű szépek, de jelzik azt is, hogy kicsit jobban meg kellene becsülnünk a múzeumban látogatott főtémát, a Föld bolygót.
A különböző idővel kapcsolatos felfogásokra Estók János, a Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója tért ki. Megemlítette, hogy ha a parasztember kiment a vasútra, akkor már az órához, a menetrendhez kellett igazodnia. Tudni kellett, hogy mikor indul a vasút, és bizony ebből a szempontból ezt a világot a menetrend demokratizálta is, hiszen a gőzhajó és a vasút nem várt se grófot, se herceget, hanem elindult.
Becsei Áron órakészítő, gépészmérnök, a Független Órakészítők Akadémiája (AHCI, Bázel) tagja a nyitóbeszédében kiemelte, hogy a kiállítás a nem órakészítők számára is bemutatja a mechanikai művészet rejtelmeit.
A tárlat 2022. június 2-től augusztus 31-ig tekinthető meg a Mezőgazdasági Múzeum Királytermében.
Borítókép: Radvánszky Ferenc műgyűjtő beszél az óragyűjteményéből válogatott kiállítás megnyitóján (Fotó: MTI/Kovács Attila)
