És hogy mennyire szubjektív egy mű megítélése, leírom e helyütt a saját véleményemet, miszerint egy eső utáni párában fürdő parkot látunk a nedves ablak fénytörésén keresztül.
Az üres embernélküliséget ábrázolja Szabó Ábel három képe, az egyiken egy kihalt gyárépület mögött felkelő nappal.
– A másik kettőn a Baross teret és a New York-i Brooklyn hidat látjuk, eseménytelen, emberek nélküli terekként – mondta az újságíró, aki később, beszéde zárásaként egy két esztendővel ezelőtti írását olvasta fel, felidézve Szabó Ábellel készített interjúját, amelyből kiderült, a művész évekkel a karantén előtt megfestette az ember nélküli, üres városképeit, amiket posztolni kezdett a Covid alatt. Sosem gondolta volna, hogy egyszer a főváros úgy fest majd, mint a művein.
A karantén egy másik következményének írta le P. Szabó Dénes, amint a figyelem az otthon belső tereire, bútoraira, tárgyaira korlátozódott.
– Gesztelyi-Nagy Zsuzsanna Balkon ikon című műve ennek az érzésnek állít emléket – vélekedett az író-újságíró, rámutatva: sokan nem csupán környezetüknek, önmaguknak szintén nagyobb figyelmet szántak. Mint Szurcsik József A nappal őrzője és Zászkaliczky Ágnes a fiát ábrázoló János-portréján bűvöskockázó fiú képében.
De mi a helyzet most, a karantén és a Covid után? A kiállítás második műcsoportja erre a kérdésre összpontosít, valamint arra, hogyan lelhetjük meg magunkban azt a lelki békét, ami kiutat jelenthet a jelenkor bizonytalanságából – folytatta P. Szabó Dénes, kiemelve Kondor Attila: Asclepeion-ját, s Breznay Pál Effervescene című alkotását.
E munka komoly előélettel bír, amennyiben: szerepelt 2015-ben, a párizsi Etienne de Causans galériában, no meg a kiállítás katalógusában, továbbá az Art Fair Karlsruhe 2018-on, a Maklary Kalman Fine Arts-ban.
Folytatva a sort, a kulturális újságíró felhívta a figyelmet, hogy Szikra Ágnes On the road again-je, Péterfy Ábel fehér vitorlásai, Cseke Szilárd erdőrészlete egyaránt pozitív hangulattal árasztja el a nézőt.
– A Kiút képei közül a legfiatalabb generációt ábrázoló három alkotása a legvidámabb – zárta gondolatait P. Szabó Dénes. – Barakonyi Zsombor munkáján kislánya ugrik a magasba, Fehér László triptichonján unokája játszik egy rózsaszín hullahoppkarikával, Verebics Kati Frida Dégen című képén lánya fedezi fel a természetet.
Borítókép: Havran Zoltán
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!