A főigazgató az Indexnek adott interjújában leszögezi, noha háború van a szomszédban, Európa bajban van, s ebből Magyarország sem tud kimaradni, azért „a Petőfi Irodalmi Múzeum és a hozzá tartozó intézményrendszer működése garantált, ki tudjuk fizetni a rezsit, nem kell embereket elküldeni”, de új kiállítást a nehéz körülmények között nem vállalna az intézmény.
– A megújuló Petőfi állandó kiállítás rendben van, a múzeum kertjét és a Károlyi-kertet összenyitjuk, folyik a munka, és – teszi hozzá Demeter – arra is van esély, hogy folytatódjon a közgyűjteményi digitalizálási stratégia megvalósítása, tehát a digitális kulturális adatvagyonhoz való ingyenes hozzáférés megteremtése.
Úgy véli, a jelenlegi helyzet lehetőséget kínál arra, hogy olyasmihez is hozzá nyúljon a kulturális vezetés, amihez eddig nem tudott vagy nem mert. Rengeteg a párhuzamos struktúra, ahol racionális szervezéssel felére csökkenthetőek lehetnének a költségek, és hatékonyabbá lehetne tenni a munkát.
Példaként a komolyzenei együttesekről beszél:
– Állítólag amikor összehívták a karmestereket, és megkérdezték, hogy ha egyszerre kellene színpadra állítani az összes zenészt, hány együttest állíthatnának össze, azt mondták, hogy négy teljes zenekart. Ha van tizenkét komolyzenei együttes, amiből egyszerre, egy időben négyet lehetne színpadra állítani, akkor miért ne lehetne összesen négy államilag finanszírozott együttes, ahol minden zenész akkora fizetést kap, hogy ne kelljen öt-hat helyről összekaparnia a pénzét? Ez a fajta menedzsmentlogika hiányzik a kultúrából – teszi hozzá. E cél érdekében közös gondolkodás kezdődött „Csák János miniszterrel, Hoppál államtitkárral és Bús Balázs NKA-alelnökkel egy tervezeten arról, hogyan hangolhatjuk össze a kultúrát irányító, támogató szervezetek adatbázisait. Ebből kiderülne például, hogy ki mire és mennyi pénzt kap, akár párhuzamos forrásokból is”.Így – érvel Demeter – a kisebb lobbierővel bíró, de értékes kulturális javakat kínáló szereplők sem kerülnének hátrányba.
A beszélgetés érinti a Petőfi Kulturális Ügynökség tulajdonába kerülő ingatlanok sorsát is. A főigazgató elmondja, hogy egy szolnoki és egy nyíregyházi volt rádióépületben Öröm a zene tehetségpontokat hoz létre az ügynökség. A Bem rakparton álló Andrássy-palotában a Bem Rockpartot revitalizálják, tehát a régi művelődési házat igényes progresszív jazz-rock játszóhellyé alakítják át. Világszínvonalú zenészeket hívnak meg mesterkurzusokra, hétvégenként pedig zenélnek. A másik részbe a Cseh Tamás Archívumot szeretnék elhelyezni, ami kutatóhelyet és egy nagy Cseh Tamás-kiállítást jelent. A tervek készen vannak, az engedélyeztetés folyamata zajlik. A szükséges forrásokról azonban, az ingatlanfejlesztéseknél szokásos eljárásnak megfelelően, a szakhatósági engedélyek beszerzése után születhet majd döntés. A Hajógyári-szigeten egyelőre műszaki felmérés folyik, az óbudai Zichy-kastélynál pedig tisztázatlan jogi helyzet hátráltatja a munkát.
Az interjúban szóba kerül az is, milyen javaslattal állt elő a Demeter Szilárd a katatörvények módosítása kapcsán. Tavaly már volt egy javaslatom, és amikor idén megszellőztették a katamódosítást, már mindenfajta jogcím nélkül írtam leveleket az illetékes államtitkároknak arról, hogy a változások a teljes kreatívipart érintik, tehát nemcsak a zenészekről beszélek, hanem az íróktól a tördelőkön át a reklámgrafikusokig mindenki érintett… Különböző szakmai szervezetekkel folytatott tárgyalások után arra jutottunk, hogy kellene egy kreatívipari adózási forma, melynek az egyszerűsített adminisztráció a lényege. Sok zenésszel beszéltem, akik hajlandóak lennének többet adózni a bevételből, de nem akarnak könyvelőkkel bajlódni. Megpróbálom úgy előkészíteni a kreatívipari adózást a szakmai szervezetekkel, hogy képviselni tudjuk az államtitkárok és miniszterek előtt.Az elképzelés szerint egy kata-jellegű adóformára lenne szükség, melyre a TEÁOR-szám alapján a kreatív terület szereplőire vonatkozna, de úgy lenne meghatározva az adóhányad, hogy az így adózó kreatív szakemberek tébéellátása és nyugdíja is garantált legyen.
