Az árnyékból a fénybe

Szentendrét nem véletlenül hívják a művészetek városának, ahol egész évben pezseg az élet, koncertek, színdarabok, fesztiválok sorozata követi egymást. Ebben a miliőben láthatta a közönség a Cziffra György emlékére szervezett programsorozatot szerda este a Cziffra György-emlékév és a Szentendrei Teátrum együttműködésében.

2022. 08. 05. 7:17
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A három részből álló Cziffra 100 programsorozat részeként levetítették a Virtuóz című dokumentumfilmet, amely a zongoraművész életét dolgozza fel, megnyitották az életútját bemutató tablókiállítást a szentendrei városházán, este pedig a Kossuth-díjas Hot Jazz Band varázsolta elő a múltból azt az ezerszínű és végtelen világot, amely Budapest füstös lokáljait, éttermeit jellemezte, ahol Cziffra György húsz éven át bárzongoristaként kereste kenyerét.

Cziffra György a huszadik század egyik legnagyobb zongoravirtuóza volt, az 1960-as években a világ első számú zongoristájának tartották Párizsban. A P’Art moziban vetítették le Kékesi Attila Virtuózok című filmjét, melynek producere Havas Miklós, zenei rendezője Balázs János zongoraművész, a Cziffra-fesztivál művészeti vezetője. Játékfilmes fikciós betétek, archívok és 3D-s fotóanimációk felhasználásával készült a film, amelyben megszólal többek között Szakcsi Lakatos Béla, Vásáry Tamás és Balázs János. A filmben megelevenedik Cziffra György fordulatokkal teli élete, amely rengeteg megpróbáltatással volt tele, mielőtt az 1956-os forradalom kitörésekor családjával elhagyta szülőhazáját, Magyarországot. Budapest külvárosában, az angyalföldi Tripoliszban született és nevelkedett, ahol már egészen korán, mindössze ötévesen, autodidakta módon megtanult zongorázni, majd nyolcévesen, mint a valaha élt legfiatalabb növendék, felvételt nyert a Zeneakadémiára. Néhány évvel később azonban, szeretett tanára halála után abbahagyta tanulmányait, és több mint húsz éven át bárzongoristaként kereste a kenyerét Budapest füstös lokáljaiban és éttermeiben, az ötvenes években pedig egy sikertelen disszidálási kísérlet miatt még börtönben is ült. A filmből megtudhatjuk, hogy a tehetségen kívül mi minden kellett ahhoz, hogy a művész Párizsban a huszadik század egyik legnagyobb zongoravirtuózává válhasson.

A városháza udvarán nyílt meg az Árnyékból a fénybe című tablókiállítás, amelyet a kurátor, a Szentendrén élő Kiss Eszter Veronika zenetörténész nyitott meg. A kurátor Cziffra György életének érdekes mozzanatait villantotta fel, utalva a művész Ágyúk és virágok című emlékirataira, amelyben ágyúkról éppoly bőven van szó, mint virágokról, tehát hadi eseményekről éppúgy, mint a művészet virágairól. A kiállítás bemutatja Cziffra György életútját, a pályakép fejezeteihez társítva az újsághíreket, kritikákat, az objektív tényekhez az értékelések szubjektív kommentárjait. Anekdotákat olvashatunk Cziffra rajongójáról, Puskás Ferencről, aki lokálról lokálra követte a művészt a pesti éjszakában, hogy hallhassa a játékát, és a költő Határ Győzőről, aki Cziffra híres rabkoncertjére emlékezik. Az életmű utóéletét is felvillantja a Cziffra Alapítvány története, Balázs János munkássága, a Cziffra-fesztiválok számos dokumentuma és Eötvös Péter Cziffra Psodiája.

Szentendre különleges varázsa, bohém hangulata vonzza a látogatókat. A mediterrán hangulatú utcákban, a macskaköves sikátorokon haladva a múltat is jobban értjük, érezzük. A városháza udvarán a Szentendrei Teátrum meghívására érkezett Kossuth-díjas Hot Jazz Band Cziffra-bárest című műsorában is a múltat idézte a nézők számára, a 20-as, 30-as, 40-es évek, a korai dzsessz népszerű zenéjét keltik életre. Repertoárjukban megtalálhatók az ugyanebből az időszakból származó magyar szerzemények is. Így ajánlották a szervezők az együttest az emlékező közönségnek: „A háború után bármit tett is az államhatalom a »bűnös polgári miliő« helyszíneinek megszüntetésére, a pesti est élni akart! Lassan a kávéházak, bárok, lokálok megteltek élettel, megteltek cikázó hegedűszóval, szenvedélyes és hetyke énekhanggal. Szóltak a régi ropogós csárdások, a divatos tengerentúli jazzslágerek, amikhez magyar szöveget költöttek, hogy mindenki együtt tudja énekelni. És persze szóltak a patinás szalonzenék, az előző századból örökölt elegáns és kellemes dallamok. Ha egyszerre hallhatnánk ezt az egész kavalkádot, kicsengene belőle a legnemesebb szólam, a legzseniálisabb kéz formálta hangok: Cziffra kezének munkái. Ezt az ezerszínű és végtelen világot varázsolja elő a múltból a Kossuth-díjas Hot Jazz Band.”

Borítókép: a kiállítás (Fotó: Facebook)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.