A nemzeti túlélésről tanulhatunk Tamási Árontól

Tamási Áron a magyar irodalom egyik legnépszerűbb alkotója, születésének 125. évfordulója alkalmából emlékév zajlik, amelynek lebonyolítója a Magyarság Háza. Számos programmal jelentkezik a Magyar Művészeti Akadémia is, amely Tamási Áron esszé- és novellapályázatot hirdetett a Magyar Írószövetséggel, szeptember 30-i leadási határidővel. Novella kategóriában olyan írásokat várnak, amelyek valamilyen formában kapcsolódnak a székely–magyar író életművéhez, esszé kategóriában pedig olyan művekkel lehet pályázni, amelyek tárgya Tamási Áron élete, alkotói munkássága. A kiírásról Szentmártoni Jánossal, a Magyar Írószövetség korábbi elnökével beszélgettünk.

2022. 09. 20. 7:00
Fotó: BachPekaryMate
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Bár Tamási Áron legismertebb műve az Ábel a rengetegben című regény, novellái és színpadi művei is jelentősek. Gazdag a poétikai hagyomány, nagy a kihívás.

– Nem Tamási-novellákat várunk, azokat megírta már a székely mester, inkább olyan alkotásokat, amelyek Tamási szellemiségének jegyében fogannak. Bár egy-egy parafrázis vagy stílusparódia is gazdagíthatja majd a kortárs magyar irodalmat és az emlékévet, de személy szerint olyan történetekre vágyom, amelyek vagy megidézik a Tamási-novellák prózapoétikai, mágikus realista világát, vagy olyan kérdéseket, problémákat, jelenségeket vetnek fel s vesznek górcső alá mai világunkban, amelyek Tamási Áront is foglalkoztatnák, ha ma alkotna.

– Tamási az írásművészetben magasra tette a lécet. Vajon tetten érhető a kortárs irodalomban a hatása, vagy inkább ezután kezdődik a kortárs írói eszköztárba való beépülése?

– Az elmúlt másfél évtizedben újra előtérbe került a történetmesélő epika, amely nagyon jót tett valóságunk jobb megismerésének. Továbbá a költői látásmód, világunk egyszerre realista és álomszerű ábrázolása, a problémákat mély humorral való láttatása igenis tetten érhető a kortárs magyar irodalomban is, hogy csak nemzedékem két kiválóságát említsem, Bene Zoltánt és Csender Leventét. 

Az esszé kategóriában pályázóknak talán még nehezebb a dolguk. Ebben a tekintetben lehet inspiráló akár Tamási pályája is, hiszen írói karrierje azzal kezdődött, hogy 1922-ben a Keleti Újság novellapályázatán első díjat nyert.

– Mit meríthet a ma embere Tamási emberi, írói hozzáállásából?

– Rendkívül nehéz történelmi korszakba értünk, amelyben az egészséges túlélési ösztön mellett sokat segíthet az életszeretettel és humánummal átitatott világszemlélet, valamint az, ha az emberek rádöbbennek arra, hogy a kultúra lélektisztító és megtartóereje nélkül belerokkanhatunk a nehézségekbe.

– A pályázaton kívül más programokkal, kiadványokkal is tiszteleg a Magyar Művészeti Akadémia a nagy székely író emléke előtt. Melyek a legaktuálisabbak?

– Megjelent például egy gyönyörű album A. Szabó Magda szerkesztésében és Cs. Nagy Ibolya tanulmányával, s most lát napvilágot Ablonczy László Tamási színházáról szóló tanulmánykötete. 

De a nyáron kerítéskiállítás is nyílt az akadémia székházánál, jelenleg egy emlékülésre készülünk a Lakitelek Népfőiskolával, október elején pedig Mezey Katalin szerkesztésében egy pódiumműsorral tisztelgünk Tamási öröksége előtt szülőfalujában, Farkaslakán.

A Tamási Áron esszé- és novellapályázat kiírását ide kattintva olvashatják.

Borítókép: Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség korábbi elnöke (Fotó: Bach Máté)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.