Novák Katalin köztársasági elnök az Ars Sacra fesztivál világi fővédnökeként örömmel köszöntötte az eseménysorozat résztvevőit, akik a művészettől többet várnak az egyén szórakoztatásánál, a műalkotásban az időszerű mellett keresik azt is, ami örök.
Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége
– idézett az államfő az alaptörvényből.
– Mindez figyelmeztet arra, hogy nem csupán tisztelni kell a múltat. Cselekvő módon védelmezni is kell olyan értékeket, mint a házasság, a gyermekvállalás, a család vagy a nemzeti közösség – mondta.
A köztársasági elnök kiemelte, hogy az alaptörvény hitet tesz amellett, hogy a házasság egy férfi és egy nő életre szóló szeretetközössége, melynek forrása maga Isten. Ebből a felfogásból következik, hogy annak a családnak van jövője, melynek tagjai ajándékként tekintenek egymásra és a gyermekre.
Elmondta, hogy nemcsak tisztelni kell a múltat, nemcsak ápolni Szent István örökségét, hanem védeni is kell Magyarország keresztény kultúráját. Kiemelte, hogy a szakralitásban az emelkedettséget nem kizárólag a művészi élmény, hanem az istenivel való találkozás gerjeszti.
Ez a fesztivál lehetőséget ad arra, hogy a résztvevők bizonyosságot nyerjenek róla: szentté, szakrálissá bármi csak Isten által válhat.
A fesztivál szervezői, művészei és látogatói jól tudják, hogy
nekünk, magyaroknak a kereszténység predesztináció, egyszerre a múltunk, a jelenünk és a jövőnk
– fogalmazott.
Az államfő azt is elmondta, hogy tudatos értékválasztásunkon múlik, hogy képesek vagyunk-e a keresztény kultúrát hitelesen és vonzóan képviselni, erre volt példa tavaly a nemzetközi eucharisztikus kongresszus, és erre példa az Ars Sacra fesztivál is.
Ebben a háború és gazdasági nehézségek által terhelt időszakban a fesztivál minden művésze és látogatója megtalálhatja az alkotásokban azt a felismerést, hogy a valódi segítség a teremtő és megtartó Istentől várható.
Michael Wallace Banach Magyarország apostoli nunciusa beszédében kiemelte, hogy az Ars Sacra fesztivál az összetartozásról szól. A következő napokban a vallásos művészet arra hívja a résztvevőket, hogy megtapasztalják azokat az értékeket, amelyek minden időben és minden kultúra számára lényegesek.
Erdő Péter bíboros prímás, esztergom–budapesti érsek megnyitó beszédében többek között a művészetről beszélt és ennek szerepéről a kultúrákban, életünkben. Elmondta, hogy számos kutató úgy véli, a művészet – a modern nyugati felfogással ellentétben – az ősi kultúrákban nem különült el a mesterségektől és a szakralitástól. – Az Ars Sacra fesztivál alkalmat ad arra, hogy résztvevői reflektáljanak nyugati kultúránk önazonosságára – jegyezte meg, hozzátéve: a magyarság évszázadok óta részét alkotja a kollektív Nyugatnak, de mindig is érezte az ősi kultúrájából örökölt egység vonzását.
L. Simon László örömét fejezte ki, hogy a fesztivál nyitórendezvényét a Magyar Nemzeti Múzeumban tartják. Felhívta a vendégek figyelmét az intézmény pálos rend történetét feldolgozó kiállítására, amely Budapest után nemrég Marosvásárhelyen nyílt meg, következő állomása pedig Székelyudvarhely lesz. Elmondta, hogy egy kamarakiállítással is készültek a fesztivál tiszteletére. Számos vidéki múzeum kölcsönözte egy-egy szakrális kincsét, amelyet egy külön teremben lehet megtekinteni.
A megnyitó zenei vendége a nagyszerű Jazzation a capella együttes volt, akik az esemény folyamán a közönség számára adtak koncertet. A fesztivál visszatérő fellépője Lackfi János költő, aki saját művéből olvasott fel.
A ma kezdődő, kilencnapos Ars Sacra fesztivál több mint tíz művészeti ágban, nyolcvan településen, mintegy négyszáz programmal valósul meg.
