Az állítható nézőterű, az esemény alkalmából négyszáz fős mozivá alakítandó multifunkcionális színház-, próba- és rendezvényteremben 7.1-es Dolby Atmos hangrendszer és az ország egyik legnagyobb, 13×7 méteres mozivászna biztosít méltó környezetet a rangos filmes eseményhez. A nagyszabású alkotás korának legkiválóbb szereposztásával valósult meg: a címszerepet Kiss-B. Atilla, Gertrúdot Marton Éva, Melindát Rost Andrea alakította, míg a további szerepekben Gulyás Dénes (Ottó), Miller Lajos (Tiborc), Sólyom-Nagy Sándor (Petur bán), Réti Attila (Biberach) és Asztalos Bence (Sólom mester) állt Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr kamerája elé. Az előadás zenei anyagát a Magyar Millennium zenekar és a Nemzeti Énekkar művészei Pál Tamás vezényletével rögzítették.
A Bánk bán operafilm felújítása 4K felbontásban, az elérhető alkotók bevonásával készült a Nemzeti Filmintézetben.
A kép felújításában Regéczy Viola fénymegadó és Lajos Tamás vett részt, a Dolby Digital hang digitalizálását és felújítását pedig Oláh Ottó hangmérnök közreműködésével végezték el a Filmarchívum és Filmlabor munkatársai. Erkel Ferenc Katona József drámája nyomán Egressy Béni librettójára komponált és 1861-ben bemutatott nemzeti operája nem csupán a zeneszerző életművének egyik kiemelkedő alkotása, hanem a magyar operajátszás egyik sarokpillérének tekinthető alapműve. Bemutatása óta a hazai operai alaprepertoár része, a Magyar Állami Operaház leggyakrabban játszott darabjainak egyike, ami számos feldolgozást ért meg.
Káel Csaba egy korábbi interjújában elmondta, hogy régóta gondolkodott operafilm rendezésén. A tavaszi fesztivál felkérésére rendezte meg a Bánk bánt 1999-ben, félig szcenírozva, ami azt jelenti, hogy díszlet nélkül.
Mint mondta, egy olyan szereposztásban tudta ezt elképzelni, akik a legjobbak Magyarországon és olyan magyar világsztárokat vont be, akik ritkán léptek fel itthon. A filmbeli szereposztással adták elő az operát az Erkel Színházban, aminek óriási sikere volt. Ezután jöttek a millenniumi ünnepségek, és adódott egy pályázat, amelynek kapcsán felvetődött a Bánk bán film is. Így kezdődött és mint hozzátette, nagy szerencse kellett hozzá, hogy ez a szereposztás összejöjjön. Bonyolult volt abban az időben egyeztetni ezekkel a művészekkel, hiszen járták a világot a milánói Scalától a New York-i Metropolitanig. Az alkotógárda is egészen kiváló, neves művészekből állt.
Az operatőr Zsigmond Vilmos volt, aki nem forgatott Magyarországon 1956 óta. Nagyon kedvezően fogadták a filmet.
Megjelenésekor a Hollywood Reportertől az India Timesig rengeteg elismerő kritika jelent meg róla. A mértékadó Varietyben Robert Koehler egyértelműen dicsérő kritikát közölt róla, a Chicago Sun Timesban Laura Emerick pedig azzal méltatta, hogy
az opera és film műfajának eddigi legsikeresebb ötvözése.
Káel Csaba Bánk bán című operafilmje digitálisan felújított változatának bemutatójára és az azt megelőző kerekasztal-beszélgetésre regisztrációs jegyek a Magyar Állami Operaház hivatalos honlapján (www.opera.hu) válthatók.
