Tavaszünnep az Ybl-villában

A Tavaszi szél vizet áraszt dallama köszöntötte az Ybl-villába, a türk világ hagyományos tavaszünnepére, a Nevruzra érkező vendégeket. A nevruz iráni szó, jelentése új nap, egyben az iráni új év kezdetének ünnepe. Az ünnep hagyományáról beszélgettünk Hóvári János nagykövettel, a Türk Államok Szervezete magyarországi képviseleti irodájának vezetőjével és Gonda Géza projektigazgatóval.

2023. 03. 23. 11:00
Egyetemisták adtak elő a tavaszünnepen.
Fotó: Kovács Zoltán
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A tavaszünnepen a nap sugarai bearanyozták a gyönyörű épület, az Ybl-villa homlokzatát, amelynek lépcsőjén több nemzet egyetemistáiból alakult együttes adott koncertet. A kazah és azerbajdzsáni autentikus hangszerek szépen harmonizáltak a citera hangjával, a nevruz tiszteletére írt dalok pedig a magyar népdalokkal.

A Nevruz tavaszünnep az Ybl villában.
A türk világ hagyományos tavaszünnepét rendezték meg az Ybl-villában. Fotó: Kovács Zoltán

A türk világ hagyományos tavaszünnepe

 

Hóvári János nagykövet lapunknak elmondta, hogy a Nevruz megünneplése a különböző történelmi korszakok váltakozása ellenére is megmaradt. – Egyedül a Szovjetunió idején tiltották és néha üldözték is az ünnepet – hangsúlyozta a nagykövet. – Amikor a kommunizmus bukása után ismét kapcsolatba kerülhettek a türk világ népei, és a közös nyelvi és kulturális gyökereket feltárták, magától értetődő volt, hogy ez közös ünnepük, amelyet a népi hagyomány tartott fenn. A ’90-es évek elejétől ez az ünnep a türk összetartás egyik tartóoszlopa. A Türk Államok Szervezete Magyarországi Képviseleti Irodájában is megünnepeljük, hiszen az is feladatunk, hogy a budapesti türk világot összefogjuk –mondta. Gonda Géza projektigazgató az ünnep hagyományáról beszélt. Elmondta, hogy több évezredre visszanyúlóan létezik, függetlenül politikai, vallási, társadalmi rezsimektől. – Nagyon mélyen beleivódott a selyemút népeinek kulturális emlékezetébe, vallásaiba, civilizációiba – mondta Gonda Géza. – Máig ünnepként szerepel az iráni naptárban mint az évkezdet hatalmas fesztiválja az ezzel járó szokásokkal. Ezek némelyike más kultúrkörben is ismert, mint a tojásfestés szokása, a nevruz király választás vagy a tűzugrás. Komoly vallási összefüggésrendszerbe ágyazódik az ünnep, de a mezőgazdasági évhez kapcsolódóan profán jelentősége is van. 2012-ben az UNESCO felvette a az emberiség kulturális szellemi örökségei részei közé, március 21-ét a nemzetközi nevruz napjává nyilvánították. A Balkántól Indiáig terjedő a geokulturális térségnek egy közös, rituális ünnepe. Ha még távolabbról nézzük, az emberiség közös kultúrkincse. A csillagászati tavasz kezdete, amelyről az egész északi féltekén megemlékeznek, közvetve a keresztény ünnepkörben is – foglalta össze Gonda Géza.

Borítókép: a türk világból érkezett egyetemisták adtak műsort a tavaszünnepen (Fotó: Kovács Zoltán)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.