Egy estén a hazai rock és metál legjobbjai

A Budapest Parkban lépett fel a (talán) legjobb magyar rock- és metálelőadó, a Platon Karataev és a Thy Catafalque. Lehet, hogy magyaroktól ennél jobb koncert nem lesz idén.

Egy estén a hazai rock és metal legjobbjai Fotó: Havran Zoltán

Thy Catafalque a Budapest Parkban. Fotó: Havran Zoltán

A Thy Catafalque 1998-ban alakult a norvég black metal (egy Burzum-póló most is előkerült a színpadon) hatására, és duóból 2011-ben vált Kátai Tamás szóló stúdióprojektjévé. Kátai vendégzenészek sokaságával szerzi a Thy Catafalque zenéjét, és habár idehaza lehetne ismertebb is, ma már nemzetközi színtéren a leghíresebb (vagy inkább legkultikusabb, hiszen rétegműfajban utaznak) magyar metálelőadó. A szakma azért Magyarországon is értékeli Kátait, amire nem is kell jobb példa annál, hogy miként kezdett koncertezni a Thy Catafalque, ami egyben a legnagyobb sikere is, hiszen a mű túlnőtt a teremtőn, Frankenstein szörnyeként szabadult el. A 2021-es Fekete Zajon 26 magyar zenész Kátai áldásával, de nélküle állította színpadra az életmű 15 dalát. Az azóta Blu-rayen is kiadott, már biztosan megismételhetetlen koncerten Kátai végül basszusgitározott is, majd visszaugrott a saját maga által elindított vonatra, és azóta voltak kétszer az Akváriumban (az elsőre két nap alatt elfogytak a jegyek), a Brutal Assaulton, Londonban és legutóbb Pozsonyban. Június 16-án érkezik a tizenegyedik album (Alföld), amiről három számot már be is mutattak.

Thy Catafalque a Budapest Parkban. Fotó: Havran Zoltán

Kátai Tamást még a Platon Karataev színre lépése előtt is könnyen el lehetett csípni egy kézfogásra, dedikálásra és közös fotóra, szimplán bele lehetett botlani a Budapest Parkban. Egyszemélyes projekthez képest ezúttal is nagy volt a nyüzsgés a színpadon: öt énekes (Horváth Martina, Dudás Ivett, Bokodi Bálint, Dudás Gábor, Veres Gábor) és négy hangszeres (Vigh Zoltán, Varga Krisztián, Szenti Árpád és maga Kátai) vonult fel. Az Ixión Düün szimfonikus, mégis a norvég black metalt idézően vészjósló intrója után csellóval folytatták a Kék ingem lobogó című dallal, ami után a 2018-as Geometria albumról adtak elő több számot (Szamojéd Freskó, Töltés, Balra a nap, Sárember; erről a korongról játszották a legtöbbet), majd az érkező új lemezről hallhattuk a Néma vermek című, remekül sikerült tételt. Ha lehet hinni a Setlist.fm-nek, a Kő koppan című dalt itt adták elő élőben először, viszont az új album már online debütált számai közül sajnos hiába vártuk a talán legjobban sikerültet (Testen túl). Szokás szerint legfülbemászóbb szerzeményük, a Szarvas zárta a koncertet, levezetőnek az orgonára írt Fehérvasárnap elszavalásával Kátai Tamástól.

Thy Catafalque a Budapest Parkban. Fotó: Havran Zoltán

A fellépés összességében mindent megmutatott a Thy Catafalque szégyentelen dallamosságából, virtuozitásából, sodró lendületéből, súlyosságából és sokoldalúságából egyaránt. Klasszis koncertet adtak, amitől a magyar metálrajongó a világ közepén érezhette magát, legalábbis ezen az estén egészen biztosan nem volt sehol jobb fémzenefannak lenni, mint itt (hacsak nem volt valahol egy titkos Metallica-buli). Azzal kezdtük, hogy első látásra nem illik össze a Platon Karataev és a Thy Catafalque, de ezen a koncerten azt bizonyították, hogy ez pont így volt jó: a maguk műfajában nincs párjuk Magyarországon, más ligában játszanak, mint a többiek.

Borítókép: Kátai Tamás a színpadon (Fotó: Havran Zoltán)