Mélység és magasság a Thy Catafalque-koncerten

A Kátai Tamás által teremtett zenei világ hazai és nemzetközi viszonylatban is igazi kuriózum.

Tóth Béla István
2022. 05. 07. 16:18
Fotó: zenefesto.hu body A
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Kátai Tamás által teremtett zenei világ hazai és nemzetközi viszonylatban is igazi kuriózum. Méghozzá túlzás nélkül az, mivelhogy az 1998-ban Juhász Jánossal közösen alapított, majd 2011-től Kátai szólóprojektjévé váló Thy Catafalque a nyers black metal felől indulva hosszú utat járt be mostanáig. A metálriffek mellett – amelyek kezdettől meghatározók – az elektronikus zenei hatások, a folkelemek, a különleges fúvós és vonós hangszerek és a magyar nyelvű, irodalmi igényességű dalszövegek sajátos elegye teszi igazán kivételessé Kátai kompozícióit. Persze ezzel jóformán semmit sem mondtunk arról az ember elevenébe vágó muzsikáról, amelyben ennyi minden megfér egymással, s közben nem válik öncélúvá, unalmassá, giccsessé.

Kátait ugyanis sosem hagyja cserben az arányérzéke, bátran kísérletezik és korlátlan mennyiségű inspirációt jelent neki a szülőföld, Makó, az Alföld, a gyermekkor emlékei, no meg Skócia, ahol hosszú ideig élt és dolgozott.

Élőben azonban mind ez idáig csupán tavaly nyáron, a Fekete zaj fesztiválon hallhattuk a jelentős diszkográfiát maga mögött tudó „zenekar” számait. Csakhogy az igazsághoz hozzátartozik, hogy a Mezolit – Mesék a Thy Catafalque-ról című műsor huszonhat elszánt underground zenész Kátai Tamás előtti tisztelgése volt, s noha három dalban ő maga is közreműködött, ez alig volt több egy jól sikerült tribute-koncertnél. Április 30-án viszont, mintegy huszonnégy évvel a Thy Catafalque megalakulása után, végre sor került az első igazi, stabil zenekari felállással előadott fellépésre is, amit néhány éve még talán maga Kátai is valószerűtlennek tartott volna. Már csak azért is, mert a lemezein jellemzően tucatnyi vendégzenész hallható Magyarországról és szerte a világból, Skóciában pedig nem igazán akadtak zenésztársai. Sőt, abban a miliőben gyakorlatilag azt sem tudták róla, hogy zenéléssel is foglalkozik, ami igazán sokatmondó tény Kátai Tamás szerény, visszahúzódó személyiségéről. A hazaköltözés azonban sok mindent megváltoztatott.

Fotó: Facebook

A régóta várt, kiváló hangosítású koncerten a Thy Catafalque-ot a budapesti All Machines Will Fail zenekar végtelenül egyhangú, minimalista posztmetál műsora vezette fel, melyben a végletekig lecsupaszított, időnként örvénylő sludge- és stoner-riffekkel operáló, de általában véve lassú tempójú, instrumentális szerzemények ízlésesen ellenpontozták Kátai klasszikusabb szerkezetű, komplex és változatos dinamikájú dalait.

A két show közti kontraszt a színpadképben is megmutatkozott: míg az All Machines Will Fail triója szürke félhomályban, minimális reflektorfényben játszott, addig a Thy Catafalque jelentős energiát fektetett a koncert alatt mögéjük vetített animációkra, melyek a lemezborítók grafikai elemeiből építkeztek, szorosan kapcsolódva az előadott dalokhoz. Mindehhez visszafogott díszlet társult paravánok formájában, amelyeknek fákat mintázó áttörésein keresztül reflektorok szórták a fényt, különös hangulatot teremtve a föld alatti koncertteremben.

Fotó: Facebook

A színpadi körítés mögötti lényeget a Horváth Martina (ének), Dudás Ivett (ének), Bokodi Bálint (ének), Dudás Gábor (ének), Varga Krisztián (gitár), Vigh Zoltán (gitár), Szenti Árpád (dob) és Kátai Tamás (basszusgitár) alkotta nyolcfős zenekar nyújtotta, egy retrospektív válogatás keretében. Kátainak köszönhetően ezúttal a keményebb, metálosabb jellegű dalok domináltak, a széles körű repertoár a viszonylag korai Tűnő idő tárlat lemeztől kezdve a Rengetegen át a legutolsó Vadakig valóban felölelt szinte mindent. A Esőlámpás sodró erejével kezdődő koncerten finomabb darabok is felcsendültek,  mint például a Köszöntsd a hajnalt, melyben Andrei Oltean elektromos dudán közreműködött, de hallhattunk olyan mélységeket és magasságokat egyaránt bejáró nagyszerű dalokat is, mint a Mezolit vagy a Fekete mezők. Végezetül a nyári koncert mintájára ezúttal is a Fehérvasárnap című szakrális hangulatú, Kátai által egymaga előadott, orgonára írt verses szerzeménnyel zárult az est:

…A víz hideg, tisztább mindennél / megmosdunk / ebédlünk a napban / szívünkben béke és remény.

Borítókép: Akvárium Klub, 2022. április 30. Jelenet a koncertről (Forrás: Facebook)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.