Kiemelt figyelem kísérte az Operaház főigazgatói álláspályázatát, amely két körben zajlott. Végül Ókovács Szilveszter, a korábbi vezető nyerte el a posztot. A legfőbb tanulság az volt a pályázat folyamatában, hogy a verseny jót tesz – mondta az InfoRádiónak adott interjúban Csák János kulturális és innovációs miniszter.
Mint a tárcavezető elmondta, az elmúlt 10-13 év a kulturális szférában a hatalmas építkezés ideje volt. Az Opera erre nagyon jó példa volt, a kormányzat rengeteg pénzt tett bele, hogy megújuljon az intézmény Ybl Miklós tervezte palotája és létrehozzák Kőbányán az Eiffel Műhelyházat.
„Ókovács Szilveszter az elmúlt 10-11 évben úgy vitte el az Operát, hogy közben a költözködések, a különböző helyszíneken való játszás, plusz a Covid közepette is működött az intézmény. Amikor a miniszter vagy a kormányzat dönt, akkor azon gondolkodik, hogy 10 év múlva milyen képet akar látni. Hova akarjuk eljuttatni az országot”
A miniszter elmondta, fel kellett mérnie, hogy milyen felhozatal van az országban, mi az, ami a magyar rónán terem, sőt azon túl is – ezért írták ki angol nyelven is a pályázatot a második körben. Csák János megjegyezte, az elsőbe még nem volt beleszólása, mert utána történt a miniszteri kinevezése.
Tavaly volt 200 éves a magyar operajátszás, ezért különös felelősségem, hogy mi lesz a jövője.
Mint a kulturális és innovációs miniszter elmondta, ezért volt a második pályázat. Reményét fejezte ki, hogy öt év múlva, amikor kiírják újra, már egy sokkal hosszabb előkészítésre lesz alkalom, például megkeresni embereket azzal, hogy akarnak-e pályázni, mi az elképzelésük erről.
Három ok miatt döntöttem úgy, hogy Ókovács Szilveszter legyen a főigazgató.
Csák János az okokat felsorolva elsőként említette meg, hogy a korábbi főigazgatónak nagy intézményi tapasztalata van, és egy nagy intézmény vezetése más, mint egy kisebbé. A második a művészi vagy kulturális világba való beágyazódás. Magyarországon elképesztő gazdag művészi és kulturális világ van, ami azt jelenti, hogy vannak nagy szövetségek, nagy ellentétek, nagy projektek és vannak félbemaradt dolgok. Ebben a beágyazottságban kell, hogy stabil helye legyen valakinek, mert az Operaház vezetése – ugyanúgy, mint a Müpa, az Operettszínház vagy a Zeneakadémia, illetve a Táncművészeti Egyetemé – óriási felelősséget hordoz, mert integrátori szerepet kell játszania. Az Operaház vezetői pályázatakor is rengeteg kritika megjelent, hogy nem működik eléggé együtt a szféra, nem optimális a teljesítmény – mondta el a miniszter.
„Harmadsorban, most a koronavírus-járvány után ugyan fel vagyunk szabadulva, de mégiscsak dúl egy háború a szomszédunkban, még mindig mennek tönkre a világban bankok, a pénzügyi piacok, az energiapiacok, és a geopolitikai helyzet is bizonytalan. Senki nem tudná azt megmondani, hogy három év múlva milyen lesz a világ. E három tényező: beágyazottság, nagyszervezeti vezetési tapasztalat és válságállóság volt az, ami kifejezetten a miniszternek a felelőssége a kiválasztásban. Nem a bizottságé, hanem az enyém” – hangsúlyozta Csák János.
Arra a kérdésre, hogy mikor írnak ki pályázatot a Zeneakadémia rektorának megválasztására, hisz a jelenlegi vezető, Vigh Andrea mandátuma ősszel lejár, s harmadszor már nem indulhat a posztért, a tárcavezető azt válaszolta, hogy erre július elején kerül sor.
Ha rajtam múlna, lehet, hogy hosszabb rektori ciklusokat határoznék meg, mert én az üzleti világból jöttem, és tudom, hogy építkezni hosszabb ciklusok alatt lehet.
Mint a miniszter elmondta, ugyanúgy a törvényi rendnek megfelelően várják, hogy a szenátus, illetve az egyetem mit javasol. A Zeneakadémiánál is ugyanaz a képlet: hova akarják pozicionálni a Zeneakadémiát, a Liszt Ferencről elnevezett és az ő első vezetése alatt működő intézményt.
Csák János az InfoRádió kérdésére kifejtette, hogy mind az Opera, mind az Operettszínház és a Müpa is magas szellemi hozzáadott értékű exporttermék, amely széles körben ismert már, hiszen a látogatók egy jelentős része is külföldi turista.
„Olyan vezetők legyenek, akik nagy, széles körű művészi és művészetszervezési tapasztalattal bírnak a nemzetközi szcénában” – mondta Csák János kulturális és innovációs miniszter.
Kiemelte, hogy a Zeneakadémia egyik fele mint előadóhely, a másik fele pedig mint oktatóhely, olyan, mint egy egyetem. A miniszter hangsúlyozta, hogy az egyetemeknél is az volt a cél, hogy a nemzetközi rangsorban emelkedjenek, hogy nőjön a vonzerejük a hallgatók körében is. Csák János zárásként beszámolt arról, hogy meglátása szerint nincs külön magyar zeneakadémiai cél, a világon minden zeneakadémiának ugyanezek a céljai.
Az interjú teljes terjedelmében itt hallgatható meg.
Borítókép: Facebook/Csák János
