„Harmadsorban, most a koronavírus-járvány után ugyan fel vagyunk szabadulva, de mégiscsak dúl egy háború a szomszédunkban, még mindig mennek tönkre a világban bankok, a pénzügyi piacok, az energiapiacok, és a geopolitikai helyzet is bizonytalan. Senki nem tudná azt megmondani, hogy három év múlva milyen lesz a világ. E három tényező: beágyazottság, nagyszervezeti vezetési tapasztalat és válságállóság volt az, ami kifejezetten a miniszternek a felelőssége a kiválasztásban. Nem a bizottságé, hanem az enyém” – hangsúlyozta Csák János.
Arra a kérdésre, hogy mikor írnak ki pályázatot a Zeneakadémia rektorának megválasztására, hisz a jelenlegi vezető, Vigh Andrea mandátuma ősszel lejár, s harmadszor már nem indulhat a posztért, a tárcavezető azt válaszolta, hogy erre július elején kerül sor.
Ha rajtam múlna, lehet, hogy hosszabb rektori ciklusokat határoznék meg, mert én az üzleti világból jöttem, és tudom, hogy építkezni hosszabb ciklusok alatt lehet.
Mint a miniszter elmondta, ugyanúgy a törvényi rendnek megfelelően várják, hogy a szenátus, illetve az egyetem mit javasol. A Zeneakadémiánál is ugyanaz a képlet: hova akarják pozicionálni a Zeneakadémiát, a Liszt Ferencről elnevezett és az ő első vezetése alatt működő intézményt.
Csák János az InfoRádió kérdésére kifejtette, hogy mind az Opera, mind az Operettszínház és a Müpa is magas szellemi hozzáadott értékű exporttermék, amely széles körben ismert már, hiszen a látogatók egy jelentős része is külföldi turista.
„Olyan vezetők legyenek, akik nagy, széles körű művészi és művészetszervezési tapasztalattal bírnak a nemzetközi szcénában” – mondta Csák János kulturális és innovációs miniszter.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!