A Honismereti Szövetség jubileumi rendezvényének védnöke Sára Botond, Budapest főispánja volt, aki megnyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy a Honismereti Szövetség jelentős értékmentő feladatokat lát el. Öt évtizede előadásokkal, kötetekkel, konferenciákkal járul hozzá ahhoz, hogy az érdeklődök megismerhessék Magyarország múltját. A főispán kiemelte, hogy az idei országos honismereti akadémia találkozóján elhangzó előadások hozzájárulnak ahhoz, hogy Budapest története jobban megismerhetővé válhasson.
A teremtett környezet nemcsak mesél, hanem ösztönöz is
– mondta Sára Botond, majd hozzátette: a magyar nemzet fővárosát csak úgy ismerhetjük meg teljesebben, ha a saját kultúránknak és értékeinknek a birtokában vagyunk.
Breinich Gábor, a Budapesti Honismereti Társaság elnöke elmondta, hogy a konferencia a főváros 19–20. századi történetének bemutatásával foglalkozik. A Nemzeti Múzeumban rendezett tudományos tanácskozás célja, hogy a magyar főváros virágkorát és annak hátterét jobban megismerhetővé tegye, és választ keressen arra a kérdésre, hogyan is vált csupán pár évtized alatt Budapest az Osztrák–Magyar Monarchia második legfontosabb városává.
Ötvenéves lett a Honismereti Akadémia
Debreczeni-Droppán Béla, a Honismereti Szövetség elnöke nyitóelőadásában beszámolt arról, hogy a személyes találkozóknak mindig nagy jelentőségük van az országos szervezet életében, mert ezek megerősítik nem csupán az emberi és a szakmai kapcsolatokat, hanem egyben a mozgalom hitét is, amelyre nagy szükség van a sokasodó kihívásokkal teli jelenben. Emlékeztetett arra, hogy a szövetség egykoron még a Hazafias Népfront szervezete volt, annak az internacionalista rezsimnek a keretében, amelynek célja a múlt eltörlése volt. Az, hogy ez nem sikerült, hogy a magyarok megtalálhatták és megőrizhették saját hagyományaikat és értékeiket, abban a Honismereti Szövetségnek is szerepe volt. Felhívta a figyelmet arra, hogy az öt évtizede tartó szolgálatuk során előadások, kiadványok, kiállítások, emlékházak sokaságát hozták létre, maga a Honismeret folyóirat pedig idén háromszázadik alkalommal jelenik meg. Debreczeni-Droppán Béla hangsúlyozta: mindez a folyamatos, értékek mellett kiálló munka jótékony hatással volt a nemzet életére.
A szövetség megalakulása óta fontosnak tartja a szülőföld és az ország tájainak, a Kárpát-medence helyi értékeinek megismerését, mert a helyhez, a családhoz való kötődés alapjaiban határozza meg az identitást.
– Ma azzal áltatják az embereket, hogy mindenki mindenhol hazára találhat. Ez azonban nem igaz. Megismerést, jobb anyagi feltételeket lehet találni máshol is, de hazát nem
– mondta a Honismereti Szövetség elnöke, aki arra is rámutatott, hogy ennek legjobb példái éppen azok a magyarok, akik a történelem viharaiban elvesztették hazájukat.
A múltbeli értékekre koncentrálás mellett legalább ugyanilyen fontos a szövetség számára, hogy a mai fiatalokat, értelmiségieket bevonják működésükbe. – Mozgalmunk akkor lehet életerős, ha abban minden generáció képviselteti magát – mondta Debreczeni-Droppán Béla, majd hozzátette: a meglévő nemzeti, helytörténeti, civil szervezetekkel tovább kell erősíteni a kapcsolatokat.
Az idén ötvenéves Honismereti Akadémia konferenciái keddtől a Nemzeti Múzeumban folytatódnak és végül tematikus városnéző sétákkal zárulnak.
Borítókép: Sára Botond (Fotó: Tóth Gábor)
