A kérdésre, hogy hogy hogy talált a zenész a Bégo Mustafa lebegő kertjét ihlető legendára, Kobza Vajk elmondta, hogy mindig felkeltették a figyelmét az emberi emlékezet peremére taszított történetek, az elsüllyedt helyek, világok fabulái. Ada-Kalé (Ada Kaleh) szigetéről még gyerekkorában hallott, később pedig, mivel antikváriusként dolgozott másfél évtizedig, többször kerültek hozzá képeslapok, melyeken a sziget szerepelt. Mint elmondta,
ekkor még nem tudtam, hogy egy elveszett paradicsomi világ fennmaradt emlékeit szorongatom kezemben. Jó pár évvel később láttam egy rövid dokumentumfilmet Ada-Kaléról, és feltehetőleg olyan mély benyomást tett rám, hogy utána nem sokkal azt álmodtam, hogy a sziget a hullámok alól lassan felemelkedik, és egy éjszakára újra eredeti pompájában láthatóvá és bejárhatóvá vált.
A legenda szerint a világosi fegyverletétel után Kossuth Lajos Orsovából menekült Ada Kaleh szigetén át az éj leple alatt teljes titokban, és a dunai átkelésben Bégo Mustafa segédkezett neki. Kossuth ládájában lapult a Szent Korona, melyet sebtében a parton el is ástak. Kossuth innen vonult törökországi száműzetésébe. Az átkelést levezénylő Bégo Mustafa tizedes lett Ada Kaleh utolsó török hűbérura. (A szigetet sokan Jókai Mór Az arany ember regényében leírt Senki szigetével azonosították.)
Kobza Vajk elmondta, hogy azért választotta új lemeze vezető dalának a Bégo Mustafa lebegő kertjét, mert önállóan is megállja a helyét, és nagyon erős története van. Talán így még többen megismerhetik a méltatlanul elsüllyesztett sziget történetét.
A művész aktuális nyári koncertjeiről ITT tájékozódhatnak.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!